Erdélyi Károly,
Erdélyi Károly,
kegyes tanítórendi áldozópap, bölcseleti doktor és főgymnasiumi tanár, családi neve Ehling, szül. 1859. okt. 19. Perjámoson Torontálmegyében; a gymnasium hat osztályát Szegeden végezte; 1876. aug. 27. lépett a rendbe és a próbaévet Váczon töltötte; azután Kecskeméten fejezte be gymnasiumi tanulmányait. Nyitrán két évig theologiát tanult, majd egy évig Budapesten egyetemi hallgató volt. Ezután két évig tanár volt Tatában; innét Nagy-Kanizsára s Kecskemétre helyezték és jelenleg Temesvárott a magyar és német nyelvnek és irodalomnak tanára. Misés pappá 1883. júl. 23. szentelték föl és ugyanazon évben tanári vizsgát tett.
Irodalmi működését az Egyetemes Philologiai Közlönyben kezdte (1882. Simai Kristóf Igazházija, 1883. négy német irodalomra vonatkozó mű ismertetése, 1884. franczia, olasz és német munkák ismertetése, k1885. A leiró költészetről, 1886. Az állateposz a Nyugaton és a szlávoknál), irt a Figyelőbe (XV. 1883. Berzsenyi és Matthisson, 1884. Széchy Mária a magyar költészetben), a Tata-Tóvárosi Hiradóba (1884. A bolygó vagy örök zsidó, sat.), a Közoktatásba (1885. Könyvbirálat, Manzoni Sándor), az Ellenzékbe (1885. Az erkölcsiség a művészetben, a Revue des deux Mondes után), a Budap. Szemlébe (1887. Könyvismertetés), a Veszprémi Közlönybe (1888. Könyvismertetés), a Kecskeméti Lapokba (1888. Madách hatása a külföldre, sat.), a Petőfi-Muzeumba (1889. Petőfi olaszúl, Petőfi a svédeknél), a temesvári róm. kath. gymn. Értesítőjébe (1892. Az ember Tragédiája, Wallis holland irónő után átalakítva; megjelent spanyolúl is a Rivista Calasanziaban); irt még a Havi Közlönybe (1892.) és a M. Szemlébe (1892.)
Munkái:
1. Vázlatok a magyar nyelvészet köréből. Nagy-Kanizsa, 1885. (Különny. a nagykanizsai kath. főgym. Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1886.)
2. A német gyönge ige történeti fejlődése. Nagy-Kanizsa, 1885.
3. Über Vor und Familiennamen. Perjámos, 1885.
4. Börtöneim, Silvio Pellico után olaszból ford. Bpest, 1886. (Olcsó Könyvtár 201.)
5. Az állateposról. Kecskemét, 1887. (Különnyomat a kecskeméti róm. kath. főgymn. Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.)
6. A franczia epos eredetei. U. ott, 1888. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1889.)
7. Igazházi egy kegyes jó atya, mulatságos játék 5 felv., irta Simai Kristóf. Bevezetéssel. 2. kiadás. U. ott, 1888. (Olcsó K. 238.)
8. Potemkin a Duna mellett. Danilevszky után oroszból ford. Szeged, 1888. (dr. Willer Józseffel együtt.)
9. Poetika. Bpest, 1890. (Pintér Kálmánnal együtt.)
10. Boldog Pirotti Pompilius Mária élete. Kiválóan Carlos Lasalde spanyol eredetije után irta. Vácz, 1891.
11. Calasanzi szent József, a piaristarend alapítójának élet- és jellemrajza. Temesvár, 1893.
M. Könyvészet 1888.
Hornyik József, Egy lap irodalmunk történetéből. Kecskemét, 1889. 31. l. és önéletrajzi adatok.
