Ebenhöch Ferencz,
Ebenhöch Ferencz,
győri apát-kanonok, szül. 1821-ben Győrött iparos szülőktől, iskoláit mind szülővárosában végezte; mint újmisés a Szapáry grófi családnál volt nevelő, azután pedig Győr-belvárosi káplán lett; innét Koronczóra került plébánosnak, a hol buzgón füvészkedett; a győri főgymnasium és egyéb közelében levő intézetek neki köszönhetik növénygyűjteményüket; ekkor gyűjtötte a 3000 frtra becsült régi pénz-gyűjteményét és a m. n. múzeumnak ajándékozott kő-kori fegyver- és szerszámgyűjteményét is. Még fiatal korában lett téthi esperes és 1874-ben a győri káptalan tagja. Legtöbb érdemet szerzett a káptalan levéltárának rendezésével, melyről Kisfaludy Béla külön füzetet irt: Látogatás a győri Káptalan levéltárában. Ekkor annyit dolgozott, hogy szemét majd föláldozta, a minek következtében sokáig munkaszületet kellett tartania. Püspöke egyúttal megbizta őt az egyházi archaeologiai és építészeti előadások tartásával a semináriumban. Gyűjtési érdeklődése ekkor a sz. képek és kegyérmek felé fordult és mindkét nemből több ezeret gyűjtött, a mivel a hagiografiának nem kis szolgálatot tett. Egy ideig hirlapokat is gyűjtött, egy-egy lapból egy-egy példányt iparkodott szerezni, hazaiakat és külföldieket egyaránt; továbbá ritkaságokat is szerzett; olajfestésű képtára s képes kiadványokból álló gyűjteménye is érdekes. Az egyházi művészetet is pártfogolta, a mint ezt a koronczói templomban és másutt tett ajándékai bizonyítják; a budavári Mátyástemplom részére Kratzmann műtermében szintén festetett egy ablakot. Meghalt 1889. júl. 16. Győrött. Végrendeletében egyéb jótékony adományain kívül 6000 frtot hagyott a győri fiúárvaháznak; a kegyérem gyűjteményét a m. n. múzeumnak hagyta.
Természettudományi czikkei: Die phanerogamen Pflanzen von Koronczó und dessen Umgebung (Verhandl. f. Naturkunde, Pressburg 1860–61.), Nachtrag zur Flora von Koronczó (U. ott, 1864–65.), Die Vögel des Koronczóer Weichbildes (Corr. f. Naturk. in Pressburg 1863); történelmi, irodalomtörténeti s régészeti czikkei: Koronczó története (Győri tört. és rég. Füzetek 1861. 1863. 1865–68.), Egy győrmegyei papnak (Mátéffi Istvánnak) emlékirata a XVIII. századból (M. Sion 1863.), Egyház-állapotok 1698-ban (u. ott, 1869.), Koroncói vidéknek kő- és vaskori leletei (Arch. Közlemények VII.), Románkori oltárkereszt, Két románkori kerekegyház nyoma Győrmegyében (u. ott VIII.) és archaeologiai levelek Koronczóról az Arch. Értesítőben (1869–72.), Méhkerti Milkovits János mint munismaticus és az ő éremtani gyűjteménye (Orvosok és term. Munkálatai XVII. Bpest, 1875.), Adalék a szent István dicsbeszédek gyűjteményéhez.
Munkái:
1. A Budapesten rendezett iparmű- és történelmi-emlék kiállításra dr. Zalka János győri püspök által küldött egyházi műtárgyak és régiségek. Győr, 1876.
2. Győrvidékének kőkorszaki leletei. U. ott, 1877.
3. A győri székesegyház régi flandriai kárpitja. Bpest, 1889. (Különnyomat az Archeol. Értesítőből.)
M. Könyvészet 1876–77.
Religio 1889. II. 21. sz. és gyászjelentés.
