Domaniczky István,
Domaniczky István,
honvéd-ezredes, a Ferencz-Józsefrend lovagja, szül. 1839. okt. 3. Váczon Pestmegyében; a gymnasium négy alsó osztályát szülővárosában, a reáliskolát Budán végezte; a bécsi műegyetemen négy évig tanult; azután a kalocsai érsek főmérnökénél volt gyakorlaton, honnét 1859-ben a tüzérséghez állott. 1869. márcz. a honvédelmi miniszteriumba rendelték be, hol többféle alkalmazásban működött; főfoglalatossága azonban a hadműszaki ügyek tervezése s intézése volt. Számos szabályrendelet, utasítás, szabályzat és tankönyv szerkesztése, illetve ezeknél a közreműködés szintén reá bizatott, valamint a hadi műnyelv legtöbb kifejezését is ő tervezte. Külföldön utazva, Mexikó több vidékén huzamosb ideig tartózkodott; az 1866. olasz hadjáratban is részt vett; az 1870–71. tanévben a pesti egyetemen a hadtudományok rendkivüli tanára volt. 1870-ben miniszteri titkár, 1883-ban tényleges szolgálatban honvéd-őrnagy, 1889. nov. 1. alezredes, 1892. nov. 1. ezredes lett.
Böngészetek a harczászat terén és A bécsi cs. kir. arzenál cz. czikkei a Vasárn. Ujságban (1862–63.) jelentek meg; a Somogy cz. hetilapba (1867–68.) Döntő István álnév alatt politikai s tárczaczikkeket irt; a M. Mérnök és Építész-Egylet Közlönyében (1869. Az elemi tüzértan műszavai, Töredékek a hátultöltő fegyverek lőszeréről, 1874. A méter-mértékű léptéknek bécsi mértékűre vagy megfordítva, való átváltoztatása), a Dárday-féle Közigazgatási Lapokban több értekezése s a Ludovika Académia Közlönyének minden évfolyamában hadtudományi czikkei jelentek meg.
Munkái:
1. Elemi fegyvertan. Reitter munkája nyomán. Pest, 1871. (A legelső magyar fegyvertan.)
2. Utasítás a Werndl-rendszerű gyalogpuskának vizsgálására, átvételére s a csapatok puskaművesei általi kezelésére nézve. U. ott, 1869.
3. A honvéd altiszt kézikönyve. Kivonat a m. kir. honvéd-gyalogság fontosabb szabályzataiból. Bpest, 1874.
4. Fegyvertan. Lankmayr Nándor után a m. kir. honvédelmi miniszter által elrendelt hivatalos fordítás. U. ott, 1878–84. Öt füzet. (Névtelenűl.)
5. Grundriss zur Schaffung eines österr.-ung. International-Rathes. U. ott, 1879.
6. Állami szertartások. U. ott, 1880.
7. Katonai értekezések. U. ott, 1890.
8. Katonai szótár. Német-magyar rész. A honvédelmi miniszter megbizásából. U. ott, 1892. (Buzna Alajos, Szécsi Mór és Horváth Sándorral együtt.)
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete,
Kiszlingstein Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete. 1880.
Corvina 1892. 5. sz. és önéletrajzi adatok.
