Dirner Gusztáv Adolf,
Dirner Gusztáv Adolf,
orvosdoktor és a nőgyógyászati műtevésnek egyetemi magántanára Budapesten, szül. 1855. decz. 9. Gölniczbányán Szepesmegyében, hol atyja D. Mihály városi tanácsos volt; ősei valószinűleg Freiburgból vándoroltak be s nevöket Dürnernek irták; tizennégy testvére közt D. Gusztáv volt a kilenczedik; a gymnasium első két osztályát Miskolczon végezte, hol cserében volt a magyar szó elsajátítására; ezután Eperjesen a kollégiumba járt két évig, a gymnasium felső négy osztályát pedig a budapesti ág. ev. intézetben végezte 1874-ben. Budapesten testvérbátyja D. Lajos gyakorló orvos támogatásával, de önerejéből, tanítással szerezve kenyerét, folytatta tanulmányait. 1880. ápr. 24. orvosdoktorrá avatták; ekkor tanársegédje volt Jendrassik egyetemi tanárnak az élettani tanszéknél; 1881-ben a gyakorlati térre lépett Tauffer tanár mellé segédnek, hol hat évig maradt meg. 1886 végén a Schordán-féle utazási ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult, mely két évig tartott, és fölkereste szakmájának legnevezetesebb képviselőit Ausztriában, Németországban, Londonban, Párisban és az éjszakamerikai Egyesült Államok keleti városaiban is, u. m. New-Yorkban, Philadelphiában, Washingtonban, Bostonban és Montreálban. Hazatérve 1888-ban Budapesten folytatta orvosi működését mint nőorvos, 1892-ben pedig magántanár lett a budapesti egyetemen. Londonban 1888-ban a British Gynaecological Societhy fellowja lett; a budapesti orvosegyesületnek rendes tagja; a Kárpátegyesület gölniczvölgyi osztályának alapítója s két év óta elnöke.
Orvosi értekezései s czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Orvosi Hetilap (1881. Gastritis phlegmonosa, 1882. Malleus humidus, 1883. Az irógörcsről, 1888. Úti naplómból); Archiv f. Gynaecologie (XXII. kötet, Ein Fall von doppelter Gebarmutter), Centralblatt f. Gynaecologie (1887. Zur Frage der Stielversorgung nach Myomoperationen), Orvosi Szemle (VI. 1889. Ovariotomia és hysterotomia, A tupelo aseptikussá tételéről, VIII. k. 1890. Rákos méh teljes kiirtása, X. k. 1891. Idegen test az ureterben, XII. k. 1892. Ventrofixatio uteri), Szepesi Lapok (1890. Benyomások amerikai utamból, előadta a szepesiek egyesüléetében 1889-ben), Anyák Könyvtára (II. 1890. A kisded bőrének ápolása és első öltöztetése) és Klinikai Füzetek (1892. A nő vérzéseiről.)
Munkái:
1. Uterus didelphys cum vagina duplice. Bpest, 1883. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
2. A leányok testi neveléséről. U. ott, 1885. (Különnyomat a N. Nőnevelésből.)
3. Zur Asepsis der quellenden Dilatorien. Berlin, 1887. (Különny. a Centralblatt f. Gynaecologie-ból.)
4. On the treatment of the pedicle myomotomy. Boston, 1888. (K. ny. az Annals of Gynaecology-ból.)
5. Az ujszülött köldökének ápolása. Bpest, 1888. (K. ny. az Orvosi Hetilapból.)
6. A csonk ellátásának kérdése hysterotomiánál 31 eset kapcsolatában. U. ott, 1888. (K. ny. az Orvosi Hetilapból.)
7. A gátképzés új és egyszerű módszere. U. ott, 1889. (K. ny. az Orvosi Heti Szemléből.)
8. Therapeutikus irányok és mozgalmak a gynaekologiában. U. ott, 1889. (K. ny. az Orvosi Hetilapból.)
9. Elnöki megnyitó a M. K. E. gölniczvölgyi osztálya 1890. okt. 26. tartott közgyűlésén. U. ott, 1890. (K. ny. a Turisták Lapjából.)
10. Lebensgeschichte eines Gerverbetreibenden. (Edmund Johann Leclaire). U. ott, 1891.
11. A gyermek testi ápolásáról. U. ott, 1891. (Többekkel együtt.)
Kéziratban: A nő gonorrhoeaja (előadta az orvosok és természetvizsgálók brassói XXVI. vándorgyűlésén), Mesterséges koraszülés (előadta a kir. orvosegyesületben 1890-ben).
M. Könyvészet 1885. 1891. és önéletrajzi adatok.
