Csergheő Géza (nemes-tacskándi),
Csergheő Géza (nemes-tacskándi),
nyug. cs. és kir. őrnagy, Cs. Ferencz unokája, Cs. Lőrincz min. oszt.-tanácsos és dünkircheni Ebeling Vilma fia, szül. 1841. júl. 26. Heiligenstadtban Alsó-Ausztriában; a gymnasium alsó osztályait a bécsi Therezianumban, a felsőbbeket az akad. gymnasiumban végezte. Az 1859–60. téli félévben az innsbrucki egyetemen az osztrák történetet hallgatta. Ekkor hadapród, majd hadnagy lett az osztrák hadseregben és részt vett az 1859. olasz hadjáratban. 1866-ban főhadnagygyá léptették első s a második olasz hadjáratban harczolt. 1869-ben a magyar testőrség fölállításakor oda helyezték át, hol atyja, öregatyja s nagyatyja is szolgáltak. 1871-ben törzstiszti tanfolyamot is végzett és 1872-ben, saját kérelmére, visszahelyezték a Dom Miguel ezredhez. 1874-ben százados lett a magyar honvédségnél. 1875-ben a tiroli vadászokhoz helyezték át, hol érem-, czímer- és régészeti osztályt rendezett be a brixeni seminariumi múzeumban és alapította a sphragistikai cabinetet a vorarlbergi tartományi múzeumban. 1882-ben szolgálatonkivüli cs. kir. őrnagygyá neveztetett ki és Ungvárra költözött onnét pedig 1888-ban Budapestre tette át lakását. 1871-ben öt társával alapította a bécsi «Adler» herald.-geneal.-társaságot, melynek vál. tagja; úgyszintén a bécsi műemlékek társulatának is levelező, a vorarlbergi tartományi múzeumnak tiszt. és a magyar herald. és geneal. társaságnak vál. tagja.
Leginkább a pecsét- és czímertannal foglalkozik és e tekintetben számos értekezést irt. Családtörténeti s czímertani értekezései s kisebb czikkei a következő szakfolyóiratokban és lapokban jelentek meg: a bécsi Herald.-Geneal.-Zeitschrift (1871 óta), a berlini Hof- und Adelszeitun (1876.), Vorarlberger Landeszeitung, Bote für Tirol u. Vorarlberg (1879.), Ung (1884.), Turul (1884 óta), Ungar. Revue (1885 óta), Századok (1889. Listhy László a költő és a gyilkos két külön személy, Vissgrill és a magyar genealogia, Felelet a Költő-e, vagy gonosztevő czikkre); Archaeologiai Értesítő (1886. 1890. Szapolay Imre sirköve, Csoma Józseffel együtt.)
Munkái:
1. J. Siebmachers grosses allgemeines Wappenbuch. Ungarischer Adel. Nach Original – Quellen bearbeitet. Nürnberg, 1885–91. (Eddig 25 füzet.) A munkának ezen magyar részét, mely hétezernél több czímert fog tartalmazni (egy füzetben 216 czímer van), előbb Nagy Ivánnal együtt, 1887-tól fogva a 8. füzettel maga irja.
2. Die erloschenen freiherrl. Linien des Hauses Jurišić. Bpest, 1887.
3. Alte Grabdenkmäler aus Ungarn. Bpest, 1889. (Csoma Józseffel együtt. Ism. Arch. rt.)
Családtani gyűjteményét a m. n. múzeumnak ajándékozta.
Grenser, Adressenbuch. Wien. és önéletrajzi adatok.
