Cseresnyés Sándor (felső őri),
orvostudor, 1817–18-ban a pesti egyetemen 4. éves orvoshallgató volt; ekkor a pesti vakok intézetének segédorvosa lett, később Veszprémmegye első tiszti főorvosa, a pesti kir. orvoskar rendes, a budapesti orvos-egylet levelező tagja. Meghalt?
Orvosi czikkeket irt a Társalkodóba (1839–40. 1842. 1846–47.) és egy költeménye van a Szépliter. Ajándékban (1825.)
1. Radelinak orvostudományt hallgatott nemes ifjú barátjának hamvai felett jún. havában 1816. Pest. (Költemény.)
2. Elegidiopaean t. Tóthpápay János úrhoz mint kedves és jó principálisához. U. ott, 1816.
3. A párisi sashoz Pesten, nemzeti könyvtárunkba lett beiktatásakor 1816. eszt. Pesten. (Költemény.)
4. Elegia kedves emlékezetű Hermine cs. kir. herczeg asszonyunk hamvai felett. U. ott, 1818. (Magyar és német szöveggel; az utóbbit J. v. U. fordította.)
5. A pesti és budai meltgs. asszony-egyesület vakokat tárgyazó ispotályában tett két esztendei (1817–18.) nevezetesebb szemorvoslásokról, a szemalkatnak leirásával együtt. Bécs, 1819.
6. A nagy Festetics árnyékához. Bécsben máj. 10. 1819. Hely és év n.
7. A hallás előművészeiről, hallásról, ezeknek bajairól s orvoslásáról. Veszprém, 1832.
8. Rövid oktatás Lalich József veszettséget és mérges kigyók harapását gyógyító módjáról. Pápa, 1840.
9. Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hideg forrásokról. U. ott, 1841.
10. A Nagy-Somló hegyről, váráról, Somló-Vásárhelyről, helyzeti, történeti, természeti, gazdasági s költészeti tekintetben. Egy képpel. U. ott, 1848.
M. Orvosok Munkálatai VIII. 1847. 161.