Cseh János,
Cseh János,
kath. lelkész, szül. 1803. márcz. 20. Ecséden Hevesmegyében; iskoláit Esztergomban végezte s 1822-ben lett egri növendékpap; felszenteltetése után 1828-tól 1837-ig Taron, Detkén, Mezőkövesden káplánkodott, ez utóbbi évben szemerei, 1840-ben pedig karczagi lelkész lett. Főpásztora innét a felnémeti javadalomra helyezte át, de betegeskedése miatt ez állomását nem foglalhatta el és ideiglenesen nyugalomba vonult; 1859-ben egri székesegyházi karkáplánná, sekrestye-igazgatóvá és szentszéki ülnökké nevezték ki. Egerben tartózkodása alatt élénk tevékenységet fejtett ki a kath. legényegylet létesítése érdekében és mint az egylet alelnöke tovább is működött. Meghalt 1885. júl. 27. Egerben.
A Kath. Néplapban több czikke jelent meg részint «A karczagi nép nevében» részint Némafi álnévvel; irt számos népies beszélyt is különböző lapokba.
Munkái:
1. Erkölcsi beszélyek. Pest, 1851. (Kiadta a jó és olcsó könyvkiadó-társulat.)
2. Az egri kath. legényegylet ismertetése. Eger, 1860.
3. Az egri kath. legényegylet működése 1860. szept. 8-tól 1861. végeig. U. ott, 1862.
Kéziratban maradt: Népszerű erkölcsi beszélyek cz. gyűjteménye.
Bartakovics Béla, Emlékkönyv. Eger, 1865. 264. l.
Schematismus Agriensis 1885. 14. 133. 191.
M. Sion 1888. 452. l.
Koncz Ákos szives közlése és gyászjelentés.
