Csarada János,
Csarada János,
jogtudor, az európai nemzetközi jog és jogbölcselet cz. rendkivüli tanára a budapesti egyetemen; szül. 1850. máj. 15. Nyitrán, hol atyja földbirtokos volt; gymnasiumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Egerben végezte; a jog- és államtudományokat a budapesti egyetemen hallgatta; egy fél tanévet a bécsi egyetemen töltött. Azután ügyvédi gyakorlatra lépett. 1877-ben a m. kir. kincstári jogügyek igazgatóságánál fogalmazó-gyakornok lett és 1878-ban jogtudori oklevelet nyert. Ekkor külföldi tanulmányútra ment. 1881. júniusban a tételes európai nemzetközi jogból, 1882. májusban a bölcseleti jogból egyetemi magántanárrá képesíttetett. A második alapvizsgálati bizottságnak kezdettől fogva tagja. 1886-ban a jogi kar az államtudományi államvizsgálati bizottságba is beválasztotta. 1891. febr. az egyetemi ny. rendkivüli tanári czimet nyerte s okt.-től József Ágost főherczegnek a római jog, a magyar magánjog, büntetőjog, a politika története, a diplomatiából és a nemzetközi jogból előadásokat tart.
A mostoha cz. kétkötetes regényét a Magyar Ujság (1872. 153–215. sz.) közölte. Következő czikkeit a Nemzet hozta: Oroszország és a nyugat-európai államok érintkezései (1884. 259.); Közjogi szabályok Chinában (1884. 283. 284. sz.); Egy kis diplomatiai etiquette, történeti visszapillantás a követek rangviszonyaira (1885. 227. 229.); Az európai nemzetközi jog Chinában (1886. 120.); Az állandó diplomatia fejlődése Európában (1887. 131. 146. 147.); A consuli biráskodásról (1891. 37. sz.).
Munkái:
1. A tengeri zsákmányjog elvei a háborúban. Tekintettel a semleges hajózásra és kapcsolatban a kalózkodás kérdésével, történeti és elméleti szempontból. Bpest, 1882. (Ism. Nemzetgazd. Szemle, Thallóczy L.)
2. A követek menedékjogáról. Pápa, 1883.
Kéziratban: A nemzetközi jog történeti fejlődésének vázlata, a westfáliai békétől napjainkig.
M. Könyvészet 1882.
Acta reg. scient. universitatis Hung. Budapestinensis 1883–84. I. 69. l. és önéletrajzi adatok.
