Csapod (Páyer) István,
Csapod (Páyer) István,
orvostudor, az egészségtan középiskolai tanára, egyet. magántanár; szül. 1856. decz. 26. Horpácson Sopronmegyében, hol atyja korcsmáros és mészáros volt; Kőszegen a német nyelv elsajátítása végett az elemi iskola negyedik osztályába járt, Sopronban a katholikus főgymnasiumban 1867-től 1875-ig tanult; orvosi tanulmányait 1875–80-ban Budapesten végezte, hol 1880. decz. 4. orvostudorrá avatták. Leginkább a természettudományokkal, élettannal és szemészettel foglalkozott. 1881-től 1889-ig az egyetemi szemkórházban működött, előbb mint gyakornok, 1884-től mint tanársegéd. 1887-ben megszerezte a középiskolai egészségtan-tanári oklevelet. 1890. jún. 14. a budapesti egyetem orvosi kara a szemészet magántanárává képesítette, 1891. jan. 4. pedig a közoktatásügyi miniszter az egyetem bölcseleti karán az egészségtan előadásával is megbízta. 1891-ben a kir. természettudományi társulat választmányi tagja lett, 1890 óta pedig az országos közegészségi egyesület titkára, e minőségben egyik szerkesztője az Egészség folyóiratnak.
Nyelvészeti czikkei a M. Nyelvőrben jelentek meg (1875 óta előbb Lövei P., Lövei Páyer István, L. Páyer István, 1880-tól Csapodi István névvel: Az első magyar szemorvosi könyv magyarsága, Pápai Páriz Ferencz magyar orvosi nyelve sat.); szemészeti czikkei az Orvosi Hetilap Szemészet cz. melléklapjában (1882 óta), a Természettudományi Közlönyben (1887. 1890–91), Egyetemi Lapokban (1890. A szinérzés vizsgálata, magántanári próba előadás), Recueil ďophthalmologie (1884. Le jéquirity et son mode ďaction); egyéb orvosi és természettudományi czikkei: Ország-Világban (1885. A legáltalánosabb szenvedély, 1886. A szem és a látás, 1887. Az akáczfáról), az Egészségben (1887. A szem, 1888. A szódaviz és ásványviz, 1889. Modern mérgekről, A Fröbel-féle tanítás, 1890. Mit tegyünk a trachomás iskolás gyermekekkel? Az iskolás gyermekek betegségei, 1891. A czúgról, A csók, Az iskolás leányok sápadtsága, Az uszályos ruháról); a Turisták Lapjában (1889.), a Mentők Lapjában (1890.), a Hétben (1890.) és a Vasárnapi Ujságban (1891. Szemmelweisz Ignácz Fülöp); számos tárcza, vezér- és egyéb czikk a Bud: Hirlapban, -di jegygyel is (1881 óta).
Munkái:
1. Látáspróbák (szemorvosok számára.) Bpest, 1886.
2. Egészségtan polgári és felsőbb leányiskolák számára. Bpest, 1889.
3. Egészségtan az elemi iskolák számára. U. ott, 1890. (Gerlóczy Zsigmonddal, 2. kiadás. U. ott, 1891.)
4. Utmutató a szemészetben. U. ott, 1890–91. Két kötet. (Nagyobb alakban is.)
5. A kisdedek szembajai. U. ott, 1890. (Anyák Könyvtára.)
6. Mentő eljárások szembajokban. U. ott, 1891. (Az orvosi mentés kézikönyve.) Szintén ő irta Dollinger könyvének szemészeti részét: Die Massage in der Augenheilkunde czímmel.
Az egészség cz. folyóirat társszerkesztője Fodor Józseffel 1810. aug. óta.
Corvina 1890. 19., 1891. 27. sz.
Horváth Ignácz Könyvészete 1889.
A budapesti kir. m. tud. egyetem tanárainak irodalmi munkássága 1886–1891. 27–31. 72. l. s önéletrajzi adatok.
