Csaplovics János (jeszenovai),
Csaplovics János (jeszenovai),
ügyvéd és jószág-igazgató, szül. 1780. szept. 21. Felső-Pribélen Hontmegyében; iskoláinak végeztével törvénygyakornok lett Beszterczebányán, 1804. Zólyommegye aljegyzőjévé neveztetett ki; 1805-ben ügyvédi oklevelet nyert. Három év mulva pártfogó főispánja Balogh Péter Bécsbe vitte, hogy hivatalt keressen, és egy ideig ott tartózkodott a m. kir. udvari kanczelláriánál. 1809-től Pakráczon Slavoniában, mint az ottani görög n. e. püspökség ügyvéde s titoknoka három évig időzött. 1813-ban Schönborn Fülöp gróf gazdasági tanácsosa, a munkácsi s szent-miklósi majoratusi uradalmak igazgatója lett. Többnyire Bécsben lakott és ott halt meg 1847. máj. 29. Tagja volt a bécsi gazdasági és a hallei természetvizsgáló társulatnak; Zólyom, Máramaros és Ugocsa megválasztotta táblabirájának.
Számos birálatot, humoros elbeszélést és jogi, földrajzi, statisztikai s gazdasági czikkeket irt magyar, latin és német nyelven a következő lapokba s folyóiratokba: Pressburger Zeitung (1813–26), Wiener Allg. Literatur-Zeitung (1814–16), Vaterländische Blätter (1816–20), Oekonomische Neuigkeiten (1817–22), Hesperus (1818. Beweise dass die Slovaken in Ungarn Engländer sind; 200 frttal jutalmazott humoros ethnographiai közlemény); Festetics gróf Pannoniája (1820–22), Conversationsblatt (1821), Tudományos Gyűjtemény (1819. Arany-Idka bányász tekintetben; 1821. Magyarországi szab. kir. városok és nagyobb helységek népességeiről; 1822. Magyarországi patikákról és Ethnographiai értekezés Magyarországról; 1823. Czéhbeli régiségek; 1828. Magyarországi vendus tótokról); Wiener Theaterzeitung (1822–27), Neues Arciv (1829–30), Iris (1825), Ährenlese (1827–28. 1830.) Magyar Kurir (1824), Unterhaltungsblatt (1826), Hirnök (1837. A sajtó- és szólásszabadságról, Adatok a magyarországi játékszínekről); Századunk (1839. Kétségek a történetirás felől; 1840. A tudósokról és az akadémiákról és A magyar tudós társaság; az akadémia ellen heves polémiáit folytatott Vállas Antallal és Szontagh Gusztávval, mely átment az 1841. évbe is); Társalkodó (1840); Spiegel (1842.)
Munkái:
1. Nucleus plani tabularis. Sive synopticus decisionum curialium extractus. Posonii, 1811. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1817.)
2. Index sessionum dietae 1811., 1812. U. ott. (Országgyűlési naplók melléklete.)
3. Novam, facilem, utilem apes in duplicatis alvearibus colendi rationem omnibus apiculis commendat, et nonnulla etiam de magazinis monet. Viennae, 1814. (Németűl u. ott, 1814., 1815. és 1816.; magyarra Szentiványi László ford. Miskolcz, 1816; tótra Blaskovics ford. Bécs, 1817; cseh nyelvre is lefordíttatott.)
4. Zusätze, Berichtigungen und doppeltes Register zu Engeľs Geschichte des ungrischen Reiches. U. ott, 1814.
5. Problemata juridica seu questiones in causis, per excelsam curiam regiam anno 1777 et sequ. revisis. pro et contra ventillatae. Posonii, 1814. (Fekete gróf hagyomnyaiból.)
6. Der Sprachkampf in Ungarn. Dargestellt von Thomas Világosváry, és toldalékkal: Mirabilia. Erzählt von Csaplovics. Zágráb, 1814.
7. Guter Rath an Alle, die von rheumatischen Leiden befreit zu werden wünschen. Wien, 1815.
8. Enchiridion lexici corporis juris Regni Hungariae. Posonii, 1816. (Három kiadást ért.)
9. Das Bartfelder Bad. Wien, 1817.
10. Slavonien und zum Theil Croatien. Pesth, 1819. Két kötet.
11. Schematismus ecclesiarum et scholarum evangelicarum aug. conf. in incl. regno Hungariae addictarum pro anno 1820. Viennae, 1820. (Ez volt a magyar ágostaiak első névtára.)
12. Ethnographische Erklärung der von Oberstlieutenant Heimbacher gezeichneten und in Kupferstichen herausgegebenen 78 ungarischen Trachten unter dem Titel: Pannoniens Bewohner in ihren volksthümlichen Trachten. U. ott, 1820.
13. Slovenské rveřsse. Pest. 1822. (Tót versek.)
14. Ethnographischer Text zu 33 in Kupfer gestochenen Zeichnungen der Nationaltrachten und Ansichten Ungarns, Siebenbürgens und der Bukovina vor Franz Jaschke. Wien. 1822.
15. Schematismus ecclesiarum et scholarum ev. aug. conf. in districtu Cis-Danubiano addictarum. Pro anno 1822. Pestini, 1822.
16. Gemälde von Ungern. U. ott, 1822. Két rész.
17. Croaten und Wenden in Ungern. Ethnographisch geschildert. Pressburg, 1829. (Ism. Tud. Gyűjt. 1832. III. Kézirata a m. n. múzeumban.)
18. Ungarns Vorzeit und Gegenwart, verglichen mit jener des Auslandes, Wien. 1830. (Ism. Ährenlese 1830. 85. sz. Kritikai Lapok I. 1831.)
19. Manuale legum urbarialium anni 1836. Viennae, 1837. (Ism. Figyelmező 1839.)
20. Ueber Ungarus Magyarisirung. Wien. 1841. (Különny. a Launa cz. lapból.)
21. Synopsis legum anni 1836., cum supplementis ex legibus anni 1840-mi. Addito art. 9. de politica campestri. U. ott, 1841.
22. England und Ungarn. Eine Parallele. Nebst Anhang: Ueber die Deutschen in Ungarn. Halle, 1842.
23. Rozgjmánj o zmadarowánj zeme uherské aneb o nemadaru w uchřjch na madary obracowánj. Prága, 1842. (Értekezés a magyar föld magyarosításáról, vagyis a Magyarországban levő nem-magyaroknak magyarokká való tételéről.)
24. Ungerns Industrie und Cultur. Leipzig, 1843.
25. Paradoxen über das Staats- und Volksleben mit vorzüglicher Beziehung auf Ungarn. Hermannstadt, 1845.
Kiadta és szerkesztette a Topographisch-statistisches Archiv des Königreichs Ungern, cz. gyűjteményes munkát. (Bécs, 1821. Két kötet.)
Figyelmező 1838. 15. 42. 44. 50. 1839. l. 1840. 43. sz.
Toldy Bibliographiája (Tud. Tár 1838. 1842. 501.)
Közhasznú Esmeretek Tára III.
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 94.
Wurzbach, Biogr. Lexikon III. (hol több kútfőre is van hivatkozás.)
Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma. Törénelem I. II.
Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye Monographiája II. 132.
Figyelő XVI. 1884. 145. l.
Körösy László, Rumy Élete 17. l.
Slovenské Pohlady 1887. 5. sz.
Vlček, Dejiny Literatúry Slovenskej 154. 267. l.
Petrik Bibliographiája.
