Csáky Albin (körösszeghi és adorjáni gróf),
Csáky Albin (körösszeghi és adorjáni gróf),
m. kir. közoktatás- és vallásügyi miniszter, val. belső titkos tanácsos. m. kir. főasztalnokmester, a m. tud. akadémia igazgató-tanácsának tagja, gróf Cs. Ágoston szepesi főispán és báró Prónay Iphigenia fia, szül. 1841. ápr. 19. Krompachon Szepesmegyében; gymnasiumi tanulmányait Löcsén, a jogi tanfolyamot Kassán és Budapesten végezte; 1863-ban ügyvédi oklevelet nyert. 1865-ben Szepesmegye lőcsei kerülete országgyűlési képviselővé választotta. A kiegyezési tárgyalásokat előkészítő s a kiegyezést utóbb megkötött országgyűlések egyik korjegyzője volt. 1867. ápr. az alkotmány visszaállítása után Szepesmegye főispánjává kineveztetett. Kir. biztosa, később kerületi grófja volt a XVI szepesi város kerületének, valamint főispánja Lőcse és Kézsmárk sz. kir., továbbá Gölniczbánya szabadalmazott bányavárosnak, azoknak Szepes-vármegyébe való bekebelezéseig. A hetves években Szepesmegyén kivül Sárosmegye kormányzata is reá bizatott, melynek főispánságáról csak 1880-ban mondott le. 1888 elején a főrendiház második elnökévé, szept. 22. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterré neveztetett ki. A magyarországi kárpátegyletnek, a szepesi történeti társulatnak és több közművelődési egyletnek elnöke. Érdemei elismeréseül a Lipót-rend középkeresztjét, majd a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte; nagykeresztese a pápai szent Gergely-rendnek. 1891. máj. 8. a m. tud. akadémia igazgatótanácsába választotta. A magyar orvosok és természetvizsgálók Tátrafüreden 1888. aug. 23–28. tartott ülésein elnök volt. Birtoka: Szepes-Mindszenten Szepesmegyében; a gróf Csáky-féle Bihar- és Szepesmegyében fekvő hitbizományi birtokok rész-tulajdonosa és jogi igazgatója.
A közigazgatás kérdéseiről több czikket irt a napilapokba. A közigazgatás, valamint a főrendiház reformja iránti enquetetanácskozmányokban élénk részt vett. A magyarországi kárpátegyesületnek 1880. aug. 1. óta elnöke s az egyesület Évkönyveiben (1882–91.) megjelentek Elnöki Jelentései. Mint szónok is a legkiválóbbak egyike, a mint azt a főrendiházban és képviselőházban fontosabb alkalmakkor elmondott beszédei tanusítják; ezek a Naplóban és politikai napilapokban vannak. (1889. máj. 20. beszéde a N. Nőnevelés XVI. köt.)
Arczképe kőnyomatban Mayerhofer Th. rajza, Angerer C. és Göschl után Stampfel K.-nál Pozsonyban és rézmetszetben Kassay Nándor által rajzolva 1891-ben jelent meg Münchenben.
Budapesti Közlöny 1888. 34. 221. sz.
Ország-Világ 1888. 40. sz. arczk.
M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai XXIV. 18. 26. 54. l.
Vasárnapi Ujság 1888. 8. sz. arczk. 1891. 40. sz. (Szepes-Mindszent, Szüry Dénestől arczk. és rajzokkal.)
Egyetértés 1888. 261. sz. 1891. 1. sz.
M. Nemzetiségi Zsebkönyv I. 71.
Sturm, Uj Országgy. Almanach 48.
M. Salon X. 1889. kézirata és arczk. 1891. arczk.
A Hét 1890. 47. sz. arczk.
Turul 1891. 38. l.
Főv. Lapok 1891. 249. 268. sz.
