Csajághy Sándor (csajági),
Csajághy Sándor (csajági),
hittudor, csanádi püspök, szül. 1810. ápr. 6. Bácson; a horvát (illyr) nyelvet születése helyén, a német nyelvet Bukin szomszéd faluban, hol bátyja, Pál, plébános volt, tanulta meg; ugyanott végezte a három első latin osztályt magán úton, a többi gymnasialis osztályokat Kalocsán járta s 1825-ben az ottani papnevelőbe vették föl; a bölcseletet Wegerben, a theologia két osztályát Kalocsán végezte ifjú kora tekintetéből, ezeket ismétlendő, Pestre küldetett a központi papnevelőbe, hol a szentirási tudományokból letette a szigorlatot és 1833. szept. 21. misés pappá szenteltetett. A pesti növendékpapság magyar egyház-irodalmi iskolájának létesítésén 1836-ban ő is közreműködött. Egy évet töltött az Augustinum nevelő-intézetben, innét gyengélkedése miatt övéihez visszatért. 1836-ban Baján magyar káplán volt és innét a pesti központi papnevelőbe tanulmányi felügyelőnek mozdították elő, hol 1844-ig működött, egyúttal az egyháztörténetet is előadta. Ugyanez évben nyert hittudori oklevelet. Ezután Kalocsára visszahivatott az egyháztörténeti tanszékre. 1846-ban érseki titkárrá s cz. kanonokká neveztetett ki. 1850-ben valóságos kanonokságra, 1851. ápr. 11. csanádi püspökségre emeltetett. Adományai közül fölemlítendő, hogy a Tisza szabályozására 60,000 frtot adott. Meghalt 1860. febr. 7. Temesvárt.
Irodalmi kisérleteit még mint pesti papnövendék kezdette, nehány költeménynyel a Koszorúban (1831) és Anastasiában (1838); irt a Növendék Papság Munkálataiba (1836–39); az Egyházi Tárba (1835: A kalocsai főegyházak leirása); a Sas cz. folyóiratba (Az irás eredetéről); egyéb értekezéseket a Sion, Religio, Nevelés és Fasciculi Ecclesiastici cz. folyóiratokba; a Wiener Kirchen-Zeitungban megjelent tőle az unióra vonatkozó értekezés; a Figyelmezőben: A magyarhoni kath. papság védelme; az Oesterr. Correspondentben a Lloyd ellen: Der ungarische Clerus während der jüngsten Wirren (1849. Beilage zu Nr. 214); egyházi beszédeket irt a Pázmány Füzetekbe s a Pátkai-féle gyűjteménybe.
Munkái:
1. Misés pap az oltárnál. Samuga után ford... 1838.
2. Az anyaszentegyház ellensége megczáfolva a történetekből s legjelesebb protestansok nézeteiből. Németből ford... 1840.
3. Glossák nemes Zalamegyének a vegyes házasságok ügyébeni felirására. Európai Rotteck Károly nézetei szellemében. Egy hazafitól. Pest, 1841. (Névtelenűl.)
4. Párbeszéd a vegyes házasságokról. (Barátságos felvilágosításúl a Világ f. é. 11. sz. vezérczikkére.) 2. kiadás. U. ott, 1842.
5. Lelki életrend a papnevelő-intézetben. Schlör után németből. U. ott, 1843.
6. Párbeszéd az inquisitióról. U. ott, 1843. (Különnyomat a Religióból.)
7. Áhítatosság zsengéi. Keresztény katholikus imakönyv az ifjuság számára. Készítette a pesti növendék-papság magyar iskolája Csajághy Sándor felügyelete alatt. U. ott, 1843. (Kétféle kiadás.)
8. Isten irgalmából és az apost. sz. szék kegyelméből csanádi püspök, székfoglalásánál minden hiveinek üdvöt és áldást a mi Urunk Jézus Krisztusban. Temesvár, 1851.
9. Sermo pastoralis ad clerum suum dioecesanum, dum die 19. Aprilis 1852. canonice inauguraretur. U. ott, 1852. (Ugyanez németűl. U. ott, 1852.)
10. A szeplőtlen szent szűzről. A kölni bibornok latin hymnusa után ford... 1859.
11. Vegyes művei. Kiadta Csiky Gergely. U. ott, 1870–72. Három kötet. (I. Értekezések. II. Püspöki körlevelek. III. Költemények. Ism. Uj M. Sion 1870. 475. Csanád 1870. 9. sz.)
Arczképe Eybl által 1853-ban kőre rajzolva, megjelent Bécsben L. T. Neumannál.
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 37.
Toldy Bibliogr. (Tud. Tár 1844. 480.)
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 75.
Munkálatok, XXVI. 1862. (Életrajza Csiky Gergelytől.)
Uj M. Sion 1869. II. 48.
Petrik M. Könyvészete és Bibliogr.
Figyelő XX. 187. 310. 312.
M. Sion 1888. 296. 1889. 466.
