Conradi Norbert (Ignatius Norbertus a Passione Domini),
Conradi Norbert (Ignatius Norbertus a Passione Domini),
piarista tanár, rendtartományi főnök, szül. 1718. jun. 20. Pesten; a gymnasium alsóbb osztályait szülővárosában végezte s 1733. okt. 11. a piarista rendbe lépett Kecskeméten és ott, Máramaros-Szigeten, Nagy-Károlyban folytatta tanulmányait, melyeknek bevégezte után 1742–43-ban Kecskeméten és Pesten a gymnasiumban tanított; ekkor bővebb ismeretek szerzése végett külföldre utazott, Rómában 1744-ben theologiát tanult és 1745. jan. 24. ugyanott misés pappá szentelték. Innét visszatérve, Bukarestben három hónapig a gymnasium tanára volt; 1747-ben Brassóban Stentz tábornok fiainak nevelője; 1748-ban Pesten, 1749-ben pedig Nyitrán a rhetorica és poezis tanára; 1750–51-ben Bécsben a Lichtensteinacadémiában a logica, metaphysica és ethica tanára; 1752-ben Nyitrán a nemes ifjak igazgatója s tanára; 1753–54-ben Pesten bölcselettanár és a gymnasium igzagatója; 1755. és 56-ban Forgách László és János grófoknak tanítója a bölcseletben Nyitrán és Nagyváradon; 1757-ben vice-rector és theologiai tanár Debreczenben; 1758–61-ig ugyanaz Váczon és gymnasiumi igazgató; 1762. Pesten az iskolák igazgatója és német hitszónok; 1763. Veszprémben vicerector és theol. tanár; 1764–69-ig ugyanott házfőnök és rendtartományi kormánytanácsos; 1770–72-ben consultor provincialis; 1773–75-ben Pesten ugyanaz, rector és kormánysegéd; 1776–82. ugyanaz Nyitrán; 1782. októbertől rendtartományi főnök. Meghalt 1785. aug. 28. Nyitrán.
Munkái:
1. Oratio de laudibus exc... dni Martini Biró Episcopi Veszprimiensis altero parentalium die XVI. Kal. Octob. 1762 Veszprimii habita. Pestini, 1762.
2. P. Vincentius Talenti a S. Philippo Nerio: Vito et rerum gestarum compendium Josephi Calasanctii a Matre Dei. Posonii, 1769. (Fordította az olasz eredetiből.)
3. Horányi szerint Zimányi Lajos piarista tanár kiadta odáit, epigrammjait és egyéb verseit Pesten 1792-ben; de e mű nem jelent meg; censurai kézirati példánya megvan a budapesti piarista rendház könyvtárában. Janus Pannonius munkáit kiadta (Buda, 1754.) és a költő élete s munkáiról előszót irt hozzá; kiadta továbbá Corsini Ede Dissertationes Agonisticae cz. munkáját (Bécs, 1754.), végre a Chelucci Paulinus Orationum in Romanae sapientiae archigymnasio recitatorum két kötetét (Buda, 1754.)
Korának egyik legjelesebb latin költője volt és több alkalmi latin odát és más verset nyomatott.
Arczképe, olajfestmény, megvan a budapesti piarista rendházban.
Horányi, Nova Memoria és Scriptores Scholarum Piarum I. 391.
Catalogus Bibl. Fr. Com. Széchenyi I. 221.
Ersch und Gruber, Allg. Encyclopaedie XIX. 106. (Rumy.)
Csaplár B., Révai Miklós Élete I. 44. 149. 152. 299. 305. 313. 339. III. 40.
Csősz Imre, A Kegyes Tanitó-Rendek Nyitrán. Nyitra, 1879. 507. 859. 862.
Figyelő VIII. IX. X. XII. és Csaplár Benedek szives közlése.
