Borostyáni Nándor,
Borostyáni Nándor,
hirlapiró a Pesti Hirlap főmunkatársa, a cs. ottomán Imtiáz- s a Medzsidie-rend lovagja, B. Alfonz tanár fia, szül. 1848. jan. 14. Szegeden; tanulmányait szülővárosában a kegyesrendieknél 1864-ben bevégezvén, a budapesti egyetemen hallgatott több éven át jogi, történelmi és nyelvtudományi előadásokat.
Első irodalmi dolgozatai 1865-ben jelentek meg a Fővárosi Lapokban és a Szegedi Hiradóban (1863–69.), melynek közel egy évig a társadalmi kérdésekről állandó czikkírója volt. 1869-ben a Csernátony Lajos által alapított Ellenőr szerkesztőségi tagja lett és e lap egyik vezérczikkirója volt több éven át. Időközben (1870.) részt vett a balközép debreczeni pártlapjának a Debreczennek megindításában, majd a franczia-német háború kirtörésekor a Hon megbizásából, mint e lapnak külön tudósítója Párisba utazott, honnan a hadjárat eseményeiről s a császárság bukásáról irt. Hat havi külföldi időzés után visszatért és az Ellenőrnél folytatta publicistikai működését. 1874-től 1878-ig a Vasárnapi Ujság állandó tárczairója s a Politikai Ujdonságok segédszerkesztője volt. 1876. jún. 4. átvette a politikai Budapesti Napilapot, melyet 1876. szept. 21-től 1877. jún. 4-ig szerkesztett; ekkor belépett a Közvélemény politikai napilaphoz, melyet 1878 jan. 1-től Lukács Bélával közösen szerkesztett; ez utóbbinak megvalása után 1879-től 1880. jún. 14-ig mint fel. szerkesztő egyedűl maradt a lap élén. 1881 tavaszán átvette a Pesti Hirlap szerkesztését, mely lapnak 1885-ig vezetőszerkesztője volt. Ezenkívül Pázmándy Dénessel együtt a Haladás (1872. márcz. 9-től jún. 29-ig) és Delejtű (júl. 2–24-ig) cz. hetilapokat szerkesztette és főmunkatársa volt a Vajda János által alapított Szózat-nak (1874.); fel. szerkesztője volt Mikszáth Kálmánnal együtt a Magyarország és Nagyvilágnak. (1883–84.)
Szépirodalmi és politikai dolgozatai (elbeszélések, rajzok, tárczaczikkek) a következő lapokban jelentek meg: Fővárosi Lapok (1865–68. 1873–76. 1882.), Vasárnapi Ujság (1870–78. 1885. B. N. és B-i N-r jegyek alatt is), Hazánk és a Külföld (1871. Elszászból), Nefelejts (1873.), Magyarország és Nagyvilág (1874–76. 1881–85.), M. Salon (1884–91.), Nemzet (1885.), Ország-Világ (1885–87.), Pápai Hirlap (1889.), Nemzeti Hirlap, Kelet Népe, melyben huzamosb ideig a vasárnapi tárczákat irta. Politikai és társadalmi czikkek a Független Hirlapban, Népzászlójában, Honban, Egyetértésben sat. jelentek meg tőle. Németűl irt szépirodalmi dolgozatai a Pester Lloydban (1878–90.), Neues Pester Journalban (1885–86.), a prágai Politikában (1885.), a lipcsei Illustrirte Zeitungban (1874–75. 1890.) sat. jelentek meg.
Munkái:
1. Riadó. Bpest, 1878. (Politikai röpirat.)
2. A kis Izé. Egy gyermek története. Daudet Alfonznak az ifjuság számára átdolgozott kiadása után francziából ford. U. ott, 1883.
3. Utazás a Duna jegén. Regény. U. ott, 1884. (Különnyomat a M. Salonból.)
4. A polgárháború felé. Arisztokraczia, ecclesia militans és demagogia a demokraczia ellen. U. ott, 1885. (Politikai röpirat Cajus Gracchus névvel.)
5. Magyarország utirajzokban. A magyar koronához tartozó országok leirása touristai szempontból. U. ott, 1891. (dr. Kenedi Géza, Siegmeth Károly és dr. Sziklay J. közreműködésével. 9 részben).ű6. A Don Juanok. Tréfa, előadatott a nemzeti szinházban. U. ott, 1891.
7. Három világrészben. Rajzok a keletről. U. ott, 1891.
Szerkesztette a már említett lapokon kívül a Magyar Család cz. szépir. és vegyes tart. hetilapot 1871. máj. 7-től jún. 29-ig (nyolcz szám) Bpesten; az Arad és Vidéke öt mutatványszámát (1880. decz. 25–31-ig); a Fiatal Urak Naptárát 1883-ra Bpesten és a Hölgyek Naptárát 1882-től 1891-ig U. ott.
Szinnyei Repertóriuma Tört. II.
M. Salon 1888. arczk.
M. Könyvészet 1878. 1883–86.
M. Lexikon IV. 277. és önéletrajzi adatok.
