Ágai Adolf,
Ágai Adolf,
orvostudor, lapszerkesztő, a Kisfaludy-Társaság tagja, szül. 1836. márcz. 31-től április 1-ére virradó éjjel Jankováczon, Bácsmegyében; atyja József, lengyel származású (ennek atyja és bátyja Ponjatovszky hívei lévén, Szibériába hurczoltattak és ott vesztek el.) Ágai atyja, Rosenzweig József, 13 éves korában éjjel vándorolva s nappal erdőbe húzódva jött át Magyarországba; orvos lett s írt egy magyar munkát a Tetszhalálról, mely Klauzál Gábor támogatásával jelent meg; ezenkivül magyar remekírókat fordított héberre; a Szózat és néhány Petőfi-vers meg is jelent egy mainzi héber szaklapban; 1864-ben halt meg Nagy-Abonyban. Ágai Adolf kicsi korában Orahoviczán, Eszék mellett lakott; ezért négy éves koráig csak horvátul beszélt. Azután Péczelre hurczolkodván, elsajátította a magyar nyelvet; itten és később Nagy-Abonyban végezte az elemi tantárgyakon kivűl az első két gymn. osztályt, a 3-dikat Kanya Pál alatt Pesten, a többit a piaristáknál, a 8-dikat Nagy-Kőrösön. Azután Bécsbe ment orvosi tanfolyamra s 1862-ben orvostudor lett. Sokat utazott, bejárta egész Európát, Afrika s Ázsia egy részét.
Legelső műve, melylyel írói pályáját megkezdette Antoinette cz. eredeti beszély volt, mely a Hölgyfutárban jelent meg 1854-ben; ekkor írta bécsi leveleit szintén a Hölgyfutárba (1854–57) és a Vasárnapi Ujságba (1857-től 1881-ig); írt több beszélyt és bécsi képeket a nevezett lapokba saját neve alatt, vagy jegygyel és álnévvel. Bécsben tartózkodása alatt Török János Magyar Sajtójába fordította a sürgönyöket és írt a Wanderer, Humorist, Donau, Gartenlaube és Fliegende Blätter német lapokba. Tárczaleveleleivel Porzó név alatt legelőször a Honban lépett fel 1865-ben, mely lapnak akkor színi kritikusa is volt. A Porzó tárczalevelei átmentek más lapokba is, így a Pesti Naplóba és a saját lapjába, a Magyarország és Nagyvilágba is, a Pester Lloydban pedig német fordításban jelentek meg. Az említett lapokon kivül írt még a következőkbe: Nővilág (1857), Szépirodalmi Közlöny (1858), Napkelet (1858), Magyar Izraelita, Magyarország, Üstökös, Bolond Miska, Családi Kör (1861–62), Ország-Tükre (1863), Fővárosi lapok (1870, 1877, 1879, 1882 és 1888–89), Magyar Bazár, Egyetértés, Koszorú (Szana T. alatt), Reform (1874), Ország-Világ (1880, 1887), Képes-Világ (Kiss József szerk.), Magyar Nyelvőr (1874, 1876 és 1877), Nemzet, Pesti Hirlap (1879), Budapesti Hirlap (1882), Magyar Salon (1884–1886) és Budapesti Szemle (Gyulai szerk. alatt. 1882.)
Munkái:
1. Az arkanzási lókötők. Gerstäcker Fr. után ford. 4 kötet. Pest, 1860. (Zilahy Károlylyal.)
2. Jelenetek a magyar életből. De la Tour után ford. 3 kötet. U. ott, 1861.
3. Ilona. Regény a magyar életből. Nixarpa Eiluj (Apraxin Julie) után ford. 2 kötet. U. ott, 1861.
4. Egy szegény leány története. Sand Georges után ford. 2 kötet. U. ott, 1861.
5. Víg czimborák. Kock Pál után ford. 4 kötet. U. ott, 1863.
6. Egy őrült szerelmei. Montépin Xavér után ford. 2 kötet, U. ott, 1864.
7. Spitzig Iczig naptára 1867-re (4 kiadásban) és 1868-ra. U. ott, 1866–67.
8. Borsszem Jankó naptára 1870-re. Szerk. Csicseri Bors. U. ott, 1869.
9. Mokány Berczi naptára 1876-ra. Szerk. Csicseri Bors. Budapest, 1875. (4 kiadást ért.)
10. Porzó tárczalevelei. Rajzok a társaséletből, a család köréből, úti vázlatok stb. 2 kötet. U. ott, 1876. (Ism. Bud. Szemle XIX.)
11. Püf neki! Mokány Berczi válogatott gorombaságai. Naptári részszel 1877-re. U. ott, 1877.
12. Gyermek humor. Rajzok és jellemző vonások a gyermekvilágból. U. ott, 1877.
13. Abrincs! 150 jordány vicz Seiffensteiner Salamontul. Szerk. Mikány Berczi 1879-re. U. ott, 1878.
14. Gyöpre magyar! Válogatott java kortes-adomák és dalok, összehányta Duhaj Marczi, kiadta Mokány Berczi. U. ott, 1879.
15. Csihaj! Mulatságos és vérengző antisemita-naptár 1881-re. Tojáss Dánielnek diktálta Mokány Berczi. U. ott, 1880.
16. Drukk! Mokány Brczi humorisztikus naptára 1882-re. U. ott. 1881.
17. Forgó bácsi gyermekszinháza. Tizenhat vígjáték, színmű és apró jelenetek gyermek előadások alkalmára. U. ott, 1882.
18. Czu tumm! hexti antiszemida nopdár 1883-ra. Szerk. Kraxelhuber Tóbiás. U. ott, 1882.
19. Diák ismeretek tára, terjeszti Bukovay Absentius. U. ott, 1883.
20. Mihaszna András naptára 1884-re. U. ott, 1883.
21. Poszkiszli naptár 1885-re. Rátanát Mihaszna András. Irták a Borsszem Jankó irástudói heten. U. ott, 1884.
22. Az 1886-ra szóló Dsentri-naptár. Megcselekedték a Borsszem Jankó irástudói, eleibe csördít Mokány Berczi. U. ott, 1885.
23. Virtus-naptár az 1887-iki deczifittyes esztendőre. Irták a «Borsszem Jankó» legényei, placzra lökte Mokány Berczi. U. ott, 1886.
24. Forgó bácsi képes könyve. Versek és mesék. U. ott, 1887.
25. Az én kis világom. Versek és mesék. U. ott, 1887.
26. Tilos naptár az 1888-iki szerelmetes esztendőre. Irták a «Borsszem Jankó» legényei. U. ott, 1887.
27. Muszáj naptár 1889-re. Sanyaró Vendelnek tollába diktálta Mokány Berczi. U. ott, 1888.
28. Fáin! Összeállította. U. ott. 1889.
20. «Hoch!» Hexti nabdár. 1890-iki proczessziós esztendőre. Egyberugdalta s placzra eresztette nömös bugaczi és dombszögi Mokány Berczi. U. ott, 1889.
Szerkesztése alatt 1868-ban indult meg a Borsszem Jankó, humorisztikus hetilap, melynek 29 alakját maga teremtette és (Suttyomberki Dáriust és Tarjagos Illést kivéve) legtöbbnyire maga irta és irja. Szerkesztette a Magyarország és a Nagyvilágot 1870 nov. 20-tól 1879 végeig, továbbá a Kis Lap gyermek lapot 1871 óta. Forgó bácsi névvel; a Borsszem Jankó albumát, mely Jankó és Klič rajzaival 1869-ben jelent meg Pesten; végre Heckenast Gusztáv kiadásában és Bródy Zsigmond segédletével Látcső napilapot és Regélő regényfüzeteket szerkesztett. 1877-ben választotta meg a Kisfaludy-Társaság rendes tagjává; székfoglalója az Alszögi történet, megjelent a Kisf. Társ. Évlapjai XIII. kötetében, még két felolvasása s birálata u. ott a XIV. és XVII-ben.
Álnevei s jegyei: Porzó (először a Honban, aztán Pompéry Magyarországában), Náday Ezüstös (Kecskeméthy Bécsi Hiradójában), Dr. Tőkés, K. T., Kappan Tóbiás, Forgó János (Vasárnapi Ujságban és Magyarország és a Nagyvilágban), Csicseri Bors, Spitzig Iczig, Lengenádfalvay Kotlik Zirzabella (Bolond Miskában), Tallérosy Zebulon név alatt hét levelet írt az Üstökösbe, Hirviszi Bibicz Misi (Szépirodalmi Közlönyben), használt még Forgó bácsi, Nemo, Ali álneveket, M. B. és ∇ Χ jegyeket az elsőt a Vasárnapi Ujságban, az utóbbiak alatt írt tárczákat Pákh Magyar Sajtójába.
Pesti Napló 1877. 30. sz.
Fővárosi Lapok 1878. 288. sz.
Frankenburg Emlékiratai
Budapesti Szemle 1879.
Athenaeum Nagy Képes naptára 1880. arczk.
Magyarország 1880. 119. sz.
Magyar Plutarch 11. l. arczk.
Figyelő VII., VIII., XII., XIV.
Szinnyei Repertoriuma. Tört. II.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876 óta.
M. Salon VIII. arczk. és önéletr. adatok.
