több
több – ‘számban, mennyiségben nagyobb’. Származékai: többi, többszörös, többes, többség, többségi, többlet.
Egy kikövetkeztethető ősi *tep, *töp (‘sok’) szó középfokú alakja, amelyben a -b előtt zöngésülés következett be, mint a szép ⇨ szepb ⇨ szebb esetében. Az alapszó finnugor kori örökség: zürjén top (‘sűrű’), votják tupit (‘illő, kellő’). A ‘sűrű’ ⇨ ‘sok’ jelentésfejlődést valószínűsíti, hogy a sok rokonnyelvi előzményei is többségükben ‘sűrű’ jelentésűek.
