móka
móka – ‘tréfa, bohóság’; ‘‹régebben› gúny, csúfolódás, fintor’. Származékai: mókás, mókázik.
Az északolasz nyelvjárások (friuli, trentói, padovai) moca (‘gúny, fintor, szemfényvesztés’) szavából; ez alighanem olasz vándorkomédiások révén került nyelvünkbe. Forrása ismeretlen, de rokonai vannak az újlatin nyelvekben: portugál moca (‘gúny’), spanyol mueca (‘fintor’), francia se moquer (‘gúnyolódik’).
