mezzo-
mezzo- – [meddzo] ‹olasz eredetű összetételek előtagjaként› ‘közép-, fél-’. – mezzoforte: ‘‹zenei utasításként› középerősen, félerővel ‹adandó elő›’. – mezzoszoprán: ‘hangfekvésében a szoprán és alt között álló (női) hang’; ‘ilyen hangú énekesnő’.
A ~ előtag a latin medius (‘középső’) folytatója; az utótagokra nézve lásd forte, szoprán. Lásd még média, mediátor, mediterrán, médium, mezzanin, mezzotinto.
