méz
méz – ‘méhek által virágokból gyűjtött sűrű, édes táplálék’. Származékai: mézes, mézel, mézelő.
Ősi örökség a finnugor korból: mordvin med, finn mesi; az alapalak *mete lehetett. Ennek széles indoeurópai nyelvrokonsága van: szanszkrit mádhu (‘méz’), görög methü (‘édes bor’), orosz mjod (‘méz’), svéd mjöd (‘méhsör’), de nem dönthető el, hogy mi volt a kölcsönzés iránya.
