metél
metél – ‘vékony csíkokra vág ‹tésztát stb.›’: diós metélt; ‘apróra vég’. Származékok és csatolt szavak: metélt, metélő, metsz, metszés, metsző, metszet.
A szócsalád tagjai egy elavult met (‘vés, farag, nyes’) ige származékai -l, illetve -sz gyakorító képzővel; az utóbbi a játszik, tetszik igékből ismerős. Az alapszó eredete ismeretlen.
