lét
lét – ‘létezés, fennmaradás’: harc a létért; ‘élet’: Létem ha végképp lemerült… (Nagy László); ‘a tudattól függetlenül létező valóság’: lét és tudat; ‘‹összetételek előtagjaként› a létezéssel kapcsolatos’: létfeltétel, létkérdés, létszükséglet. Származékai: létezik, létesül, létesít.
A lesz ige le- tövének származéka deverbális -t névszóképzővel (mint ét, hit, tét).
