kontra-
kontra- – ‹szóösszetételek előtagjaként› ‘ellen-, -ellenes’; ‘‹zenében› mélyebb hangú’. – kontrabasszus: ‘nagybőgő’; ‘igen mély hangú basszusénekes’. – kontrafagott: ‘egy oktávval mélyebb hangfekvésű fagott’. – kontraindikáció: ‘‹orvosi› ellenjavallat’. – kontrapunkt: ‘‹zenei› ellenpont, többszólamú szerkesztés’. – kontraszelekció; ‘a természetes kiválasztódás ellen ható körülmény’; ‘érdemtelenek és alkalmatlanok előtérbe helyezése a rátermettek rovására’.
Az előtag a latin contra (‘ellen’) elöljárószó. Az utótagok közül a punkt a német Punkt (‘pont’) szóval azonos (lásd punktum); a többi eredetét lásd a megfelelő szóknál.
