kantár
kantár – ‘a ló fejére csatolható szerszám, amely a zablát és a szárat tartja’; ‘szoknya, kötény vállpántja’. Származékai: kantáros, kantároz.
Talán ótörök eredetű: csagatáj kantar (‘rövid gyeplő’); ujgur kantar- (‘kötőféket tesz a ló fejére’). Az egyeztetést azt teszi bizonytalanná, hogy a szó igen későn, vagy négyszáz éve bukkant fel.
