ív
ív – ‘félkör alakú vagy más szabályos görbe vonal’; ‘boltozat, boltív’; ‘papírív’; ‘könyv, kézirat nyomdai mértékegysége (16 oldal, illetve 40 000 betűhely)’. Származékai: íves, ível, ívelődik, ívelt.
Az íj alakváltozata, amely jelentésében aránylag későn különült el; eredetéről és az alakváltozatok létrejöttéről lásd ott. A két külön fogalomra más nyelvekben is találunk azonos szót: latin arcus, német Bogen.
