iszalag
iszalag – ‘klematisz, erdei kúszónövény’.
Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén slak (‘szulák’). A szóeleji mássalhangzó-torlódás kétféleképp oldódott fel. Szókezdő és a két mássalhangzó közötti járulékhanggal: iszlak ⇨ iszalak ⇨ iszalag, illetve csak az utóbbival: szlak ⇨ szulak ⇨ szulák (lásd ott).
