iromba
iromba – ‘tarka’; ‘pettyegetett ‹szárnyas›’: iromba tyúk; ‘sávos szőrű ‹macska›’; ‘ormótlan’.
Szlovák eredetű: jarabý (‘tarka’). Nyelvünkbe egy igen régi változat került, a nazális hang tanúsága szerint igen korán, a 10. század vége előtt, feltehetőleg egy jaremba kura (‘tarka tyúk’) szókapcsolatból. A szóeleji ja ⇨ i változás hasonlít a jo ⇨ i változáshoz (lásd iktat, irgalom). A ma már általános ‘ormótlan’ jelentés nyilván a hasonló hangalakú otromba szóból szivárgott át az ~ba, esetleg sokan az irdatlan és otromba vegyülésének érzik.
