íny
íny – ‘a fog húsa’; ‘kedv, ízlés, tetszés’: nincs ínyemre a dolog. Származékai: ínyes, ínyenc, ínyencség.
Ősi finnugor örökség: zürjén an, finn ien (‘foghús’). A fogíny régebbi elképzelések szerint az ízlelés szerve, innen az ~ fenti második jelentése, valamint az e jelentéskörben fogant nyelvújítási ínyenc szó.
