imposztor
imposztor – ‘csaló, szélhámos’; ‘‹tréfásan, főleg gyerekre› gézengúz, kópé’.
Késő latin szó (impostor) az imponere, impositum, tkp. in-ponere (‘ráhelyez, megbíz; rászed, megrágalmaz’) ige nyomán, az in- (‘bele’) és ponere (‘helyez’) elemek szerint. Lásd még imponál.
