gyertya

Teljes szövegű keresés

gyertya – ‘viaszból készült, kanóccal égő, rúd alakú világító eszköz’; ‘gépkocsi hengerében gyújtófej’; ‘tarkónállás’: gyertyát csinál.
Ótörök eredetű: altáji jarta (‘fáklya’), csuvas surda (‘gyertya’), a törökségben általános jar- (‘világít’) tő származékai. A magyarba egy *dzsarta alak kerülhetett; a t úgy palatalizálódott, mint a kártya, portya szavakban; az első szótag magánhangzója elhasonult. Lásd még gyertyán.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT