gyalu
gyalu – ‘sík fafelületek megmunkálására való forgácsoló kéziszerszám’. Származékai: gyalul, gyalulatlan.
Vitatott eredetű. Talán csuvasos jellegű ótörök jövevényszó, egy feltehető csuvas *jilig, jilag szabályos származéka; ennek csupán közvetett bizonyítéka, hogy más török nyelvekben (baskír, tatár, kirgiz) létezik az ennek hangtanilag megfelelő jisi- vagy zsisi- (‘dörzsöl, gyalul’) igető. Más vélekedés szerint ugorkori örökség: vogul jarga (‘gyalul’), feltehető későbbi r ⇨ l hangváltozással. Mindkét magyarázat nélkülözi a meggyőző erőt.
