fringia
fringia – ‘fínom acélból készült (szablya)’.
A délszláv nyelvekből (szerb, bolgár frengija) került nyelvünkbe, végső soron az oszmán-török frengi (‘frank’, azaz ‘európai’) szóból, amely az európai szabású, egyenes kardot is jelentette. Eleinte nyelvünkben melléknév volt: igaz fringia kard (Arany), s utóbb ilyen szókapcsolatokból lett főnévvé. Elavult szó. Lásd még franc1, franc2, francia, frank1, frank2.
