fekszik
fekszik – ‘vízszintes helyzetben pihen’; ‘‹dolog› van, elterül ‹valahol›’. Származékai: fekvés, fektet.
Az ige fek- töve talán finnugor eredetű: zürjén pukal, votják puk (‘ül’). Az ülés és a fekvés logikai kapcsolata a nyugalmi helyzet lehet. A ~, hasonlóan az alszik igéhez, hármas (sz, d, v) tövű ige: ~, feküdni, fekvő.
