Zádor Jenő

Teljes szövegű keresés

Zádor Jenő (Bátaszék, 1894. máj. 11.Los Angeles, 1977. ápr. 5.): zeneszerző; zenetörténész. A bécsi Konzervatóriumban R. F. J. Heubergernél (1911), Lipcsében Max Regernél zeneszerzést tanult (1913). Zenetudományi tanulmányait Lipcsében folytatta. Münsterben szerezte meg zenetudományi diplomáját Wesen und Form der symphonischen Dichtung von Liszt bis Richard Strauss c. disszertációjával (1921); ebben az évben Bécsben a Neues Wiener Konservatorium zeneszerzés tanárává nevezték ki. Kamaraművei közül az 1933-ban írt Zongoraötöse a legismertebb. Dalokat, zongoraműveket is komponált. 1939-ben az USA-ba emigrált. 1940-től Hollywoodban tanított és főként filmzenéket írt. Diana (1923), A holtak szigete (1928), Azra (1936) c. operáit Bp.-en mutatták be. Stílusára M. Reger és R. Strauss hatott. – F. m. Rembrandt (opera, bem. Gera, 1930); Colombus Kristóf (opera, bem. Bécs, 1939); Csipkerózsika ébredése (opera, bem. Saarbrücken, 1931); A revizor (opera Gogol nyomán, 1935; átdolgozta 1952); A szűz és a faun (egyfelvonásos, bem. Los Angeles, 1964); A mágikus szék (egyfelvonásos, bem. Baton-Rouge, 1966); A vörös malom (1965–67, bem. New York, 1968); A gépember (balett, 1933, bem. Braunschweig, 1934). Szimfonikus művei: Bánk bán (1918); Romantikus szimfónia (1922); Sinfonica Tecnica (1932, bem. Bp., 1935); Rondo zenekarra (bem. Bp., 1933); Táncszimfónia (1936); Gyermekszimfónia (1941); Pastorale és tarantella (bem. Chicago, 1942); Elégia és tánc (bem. Philadelphia, 1954); Henry Bold figyelemre méltó kalandjai (narrátorral zenekarra, 1963); Rapszódia cimbalomra és zenekarra (1969); Zenekari tanulmányok (1970).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT