Vay Miklós, báró

Teljes szövegű keresés

Vay Miklós, báró (Alsózsolca, 1802. ápr. 29.Bp., 1894. máj. 14.): politikus, kancellár, főrendiházi elnök, koronaőr, nagybirtokos, az MTA ig. tagja (1841). ~ Miklós tábornok fia, ~ Miklós szobrász apja. Jogi tanulmányai után családi birtokát kezelte. 1825-től Zemplén vm. aljegyzője, 1827-től alispánja, 1830-ban ogy.-i követe. 1831-ben a koleralázadás idején kormánybiztos. 1831-től Borsod vm. főispáni helytartója, 1865 – 67-ben főispánja. 1840-ben a tiszántúli ref. egyházkerület főgondnokává választották, 1841-től szeptemvir, 1844-től koronaőr, 1845-től helytartótanácsos. 1848 nyarán a Batthyány-kormány kinevezte erdélyi kir. biztosnak. 1848 szept.-ében nem fogadta el a felajánlott miniszterelnökséget. 1848 végén visszavonult a közélettől. A szabadságharc bukása után mégis perbe fogták, halálra ítélték, amit az uralkodó 4 évi várfogságra változtatott. 8 hónap múlva szabadult. Egy évtizedes visszavonultság után a protestánsok pátensellenes harcában lépett újra a közélet porondjára. 1860-ban udvari kancellárrá nevezték ki, 1861-ben azonban állásáról lemondott. A kiegyezés után ismét koronaőr, 1888-tól a főrendiház elnöke, titkos tanácsos, a magyarhoni ref. konvent elnöke. – Irod. Szinyei Gerzson: Emléklapok id. br. V. M. félszázados egyházi hivataloskodásának örömünnepe alkalmából (Sárospatak, 1873); Br. V. M. élete (Debreceni Prot. Lap, 1894. máj. 19.); Br. V. M. (Magy. Salon, 1894. jún.); Szász Gerő: Br. V. M. (Prot. Közl. 1894); Ballagi Géza: Emlékbeszéd V. M. ig. tag felett (Bp., 1895); Vajai br. V. M. Emléklapok életéből (Bev. Lévay József, Bp., 1898).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT