Vándor József
Vándor József (Temesvár, 1897. szept. 19. – Bp., 1955. szept. 10.): vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora (1953). Oklevelét 1919-ben a bp.-i műegy.-en nyerte. Pályáját a Wander Gyógyszer- és Tápszergyárban kezdte. 1925-től Németo.-ban a Kaiser Wilhelm és a Fritz Haber Intézetben végzett kutatómunkát, majd 1932-től az SZU Tudományos Ak.-jának szerves kémiai intézetében osztályvezetőként dolgozott Nyeszmejanov és Dubinyin mellett. Hazatérve 1938-tól fordításokból kényszerült fenntartani magát. 1945 után egyik szervezője volt az MTA előkészítő testületének, a Magyar Tudományos Tanácsnak. 1948 – 49-ben a belgrádi egy. meghívott vendégtanára. 1950 – 52-ben megszervezte és vezette a Műanyagipari Kutató Intézetet. 1953 őszétől haláláig az Építőanyagipari Kutató Intézet szilikátkémiai osztályát vezette. Tudományos munkássága fizikai-kémiai vonatkozású; főként a kémiai termodinamika területén alkotott maradandót. Gyakorlati vonatkozású munkássága a tápszerekkel és növényvédő szerekkel kapcsolatos vizsgálatokra és szabadalmakra, az enzimhatás és a sejtreakciók kinetikai vizsgálatára, továbbá a műanyagok gyártásával kapcsolatos kutatásokra terjed ki. Nevéhez fűződik az első hazai nylon előállítása. – F. m. Die Malzextrakte (Berlin, 1928); Egy új állapotegyenletről (Az SZU Akadémiájának Ért., IV., 1936); Az állapotegyenlet (I. és II. Magy. Kém. L. 1949. 4. és 5. sz.); Az abszolút nullapont és a hőfokskála értelmezése (Magy. Kém. F: 1950); Kémiai termodinamika (Bp., 1952). – Irod. Korach Mór: V. J. (bibliográfiával; Magy. Kém. L, 1956).
