Tóvölgyi Titusz, Schaffner
Tóvölgyi Titusz, Schaffner (Eger, 1838. ápr. 12. – Bp., 1918. febr. 15.): író, újságíró. 1855 – 56-ban a Lipcse melletti lütschenaui gazdasági intézetben, 1858 – 59-ben a pesti állatorvosi főisk.-n tanult. A 60-as években a baloldali fiatal írók csoportjához csatlakozott. Több lap munkatársa. A Szegények harca c. regényében (1871) a párizsi kommünnek állít emléket; e könyvéért lázítás vádjával egyévi fogházra ítélték (1872). 1871-től 1873-ig a Szabadság mint a Náp Zászlója szerk.-je és az Ország Világ munkatársa. A párizsi kommün hatására vezércikkben követelte az Ausztriától való elszakadást. 1877-től gazdálkodott; az irodalomtól és a sajtótól egyaránt visszavonult. Élete végén Égi világosság címmel spiritiszta lapot indított. Felesége volt Térey Antónia operaénekesnő. – F. m. Beszélyek (Pest; 1867); Bach korszak (Siralmas história, Pest, 1868); Az anyák bűne (r., I – IV., Pest, 1868); Az ezüst vitéz (történelmi r., I – IV., Pest, 1871); A magyar forradalom és önvédelmi harc története 1848 – 1849-ben (Pest, 1871); A honárulók (r., Pest, 1802); A magyar ellenzék véres küzdelme 1872-ben (I – II., Az 1872-es választásoktól. Pest, 1873); A rónák véne (I – II., Pest, 1873); Akit nem akarnak befogadni (r., Bp., 1886); Az új világ (Regény a szocializmus és kommunizmus társadalmából, Bp., 1888). – Irod. Galambos Gruber Ferenc: T. T. élete és munkássága (Literatura, 1938. 4. sz.): Jenőfi M. Imre: T. T. (Könyvbarát, 1959.) Tőke Ferenc (16. sz.): valószínűleg prédikátor Alsólendván, Bánffy István zalai íőispán birtokán. Három éneke maradt fenn. Tinódi mellett az egyetlen, aki újságoló históriáséneket is írt. Szigetvár 1554. évi első (sikertelen) ostromát énekelte meg az ostrom évében. Az Istenek röttenetes haragjáról (1553) címmel Spira (Spiera) Ferenc olasz jogtudós történetét dolgozta fel (Szilády Áron szövegkiadása: Régi Magy. Költők Tára VI., Bp. 1896). Latin epitáfiumban siratta Istvánfi Pál halálát (1553). – Irod. Dézsi Lajos: T. F.: Spira históriája (Irod. Tört. 1927); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp. 1953).
