Thury György
Thury György (? – Orosztony, 1571. ápr. 2.): várkapitány, híres törökverő vitéz, a végvári harcok csapatvezére. Már egész fiatalon a hadban forgott, 1544-ben huszár főlegény Ság várában. 1558-ban lévai kapitány és Bars vm. főispánja, majd palotai kapitány. 1566-ban Palota várát 500 vitézzel megvédte Arszlán budai pasa seregei ellen. Ugyanebben az évben Gyulaffy Lászlóval részt vett Veszprém és Tata visszafoglalásában. Hősiességéért Miksa főherceg aranysarkantyús vitézzé avatta és aranylánccal tüntette ki. 1567-től kanizsai kapitány, egyben dunántúli vicekapitány. Egy alkalommal a törökök lesre csalták s a harcban elesett. – Irod. Nagy Imre: Hogyan jutott T. Gy. Palotára? (Századok 1872); Takáts Sándor: A nagy T. Gy. (Régi magyar kapitányok és generálisok c. kötetben. Bp., 1922); Éri István: T. Gy. (Néphadsereg, 1954. 48. sz.); Szíj Rezső: Palota ostromáról és T. Gy. haláláról (Magy. Nemzet, 1966. 114. sz.). – Szi. Jankovich Ferenc: Hulló csillagok (történelmi r. Illés Jenő utószavával, Bp., 1964).
