Thinsz Géza
Thinsz Géza (Bp., 1934. jún. 9. – Stockholm, 1990. júl. 14.): költő, író, műfordító. Bp.-en érettségizett. Az 1956-os forradalom után szakadt külföldre. Svédo.-ban szerzett diplomát az Uppsalai Egy. művészettörténet-esztétika-filozófia szakán 1961-ben. Szerkesztőként dolgozott a stockholmi Norsteds Könyvkiadónál. Két nyelven, svédül és magyarul írta verseit és prózai munkáit. Svédül nemcsak ismertető cikkeket és kritikákat, de regényt és hangjátékot is írt. Fordításában jelentek meg Petőfi Sándor, Illyés Gyula versei, Thomas Tranströmer svéd költővel együtt svéd nyelvre ültette át Weöres Sándor és Pilinszky János verseit. Svéd nyelven adott ki modern magyar novella-antológiát Csatlós Jánossal. 1974-től Mo.-on is megjelentek művei. – F. m. Szédítő táj. Tizenegy svéd költő (vál., ford., Bp., 1974); Thomas Tranströmer versei (vál., ford. Bp., 1979); A párbeszéd művészete (vál. versei, Bp., 1983); A kétlaki (rádiójáték, Kunos László fordítása, Bp., 1987); Az ismétlődés misztikája (versek, Stockholm, 1989). – Irod. Böröndi Lajos: A kétnyelvűség kereszthuzatában. T. G. költészete (Új Forrás, 1990. 5. sz.); Sz. E.: Búcsú T. G.-tól (Forrás, 1990. 10. sz.). -Szi. Bisztray Ádám: Ahhoz a forráshoz visszatérni (vers, Élet és Irod., 1990. 36. sz.); Csorba Győző: T. G. halálán tűnődve (Élet és Irod. 1990. 51-52. sz.).
