Szipolyai Imre, Zápolya
Szipolyai Imre, Zápolya (? – ? , 1487. szept. 4. előtt): nádor. Pozsega vm.-i kisbirtokos nemesi család sarja (apja Vajdafi László). Valószínűleg Thuz János familiárisaként kezdte pályafutását, majd Hunyadi Jánoshoz szegődött el, s onnan került kincstári szolgálatba. 1458-ban nagybányai kamaraispán, 1459-ben sókamaraispán, 1459-től 1464-ig kincstartó, 1464 – 66-ban horvát-szlavón bán, 1464-től haláláig Szepes vm. örökös főispánja. Mátyásnak nyújtott kölcsönei fejében hatalmas uradalmakat szerzett (1459: Tokaj, 1460: Szepesvár). 1464-ben kitüntette magát a boszniai hadjáratban, ezért örökös szepesi gróf lett. 1465 – 75 között a vránai perjelséget is birtokolta. Mátyással többször szembefordult, 1465-ben a kir. nyugati irányzatú külpolitikájának ellenzése miatt szorult háttérbe. 1467-ben az erdélyi lázadás egyik vezére volt, de 1468-ban kegyelemet kapott és részt vett a cseho.-i hadjáratban. A Vitéz-féle összeesküvéshez csatlakozott ugyan, de Mátyás újra megkegyelmezett neki, sőt 1475-ben kir. helytartó lett. Amikor Mátyás 1485-ben Corvin János öröklésének biztosítására meghozatta a nádori törvényeket, 1486-ban ~ lett a kir. halála esetén teljhatalommal rendelkező nádor. Hatalmas birtokait öccse, ~ István örökölte.
