Szilády Zoltán
Szilády Zoltán (Bp., 1878. máj. 21. – Grosspösna, Németo., 1947. ápr. 15.): zoológus, természettudományi író. Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. 1900 – 1901-ben Bp.-en középisk.-ban tanított. Tanári és bölcsészdoktori oklevelének megszerzése után 1901-től a nagyenyedi Bethlen-kollégium természetrajztanára volt. 1907-ben a kolozsvári egy.-en magántanár. Nagyenyeden szabadisk.-t szervezett a természettudományok népszerűsítésére. A kolozsvár- egy.-en az állattan helyettes tanáraként működött. 1922-től Bp.-en az MNM Állattárában múzeumi őr, majd ig.-őr. 1925-től a debreceni egy.-en az állattan szakelőadója. 1928 – 29-ben hosszabb kutatóutat fett Bulgáriában. Dolgozott a nápolyi zoológiai állomáson. 1934-ben nyugdíjba ment. Főleg a legyek (Diptera) anatómiájának, életmódjának és rendszertanának, valamint a m. állattan múltjának kutatásával foglalkozott. Ő fedezte fel a Csiki Ernő által leírt Pholeuson hungaricumot és a – róla elnevezett – Anopthalmus sziládyi rovarfajt. Foglalkozott botanikával, művelődéstörténeti, nyelvtudományi és néprajzi tanulmányokkal is. 1923- tól 1926-ig kiadta és szerk. a Biologica Hungarica c. természettudományi folyóiratot. – F. m. A retyezáti tavak alsóbbrendű rákjai (Bp., 1901); A magyar állattani irodalom ismertetése 1890 – 1900 (Daday Jenő munkájának folytatása. I – III., Bp., 1903); Bethlen kollégiuma és a természettudományok (Nagyenyed, 1904); Veszedelmes háziállatok (Kolozsvár, 1915); A mi Erdélyünk (Bp., 1921); Az állatok birodalma (Bp., 1926); A növények országa (Bp., 1926); Die Geschichte der Zoologie in Ungarn (Debrecen, 1927); A magyar állatvilág múltja és jelene (Bp., 1930); Bulgária (Bp., 1931); Zoológia (I – II., Bp., 1938 – 40). – Irod. Dudich Endre: A tisztikar tagjainak életrajzi adatai (Állattani Közl. 1942. 39. sz:). Szilágyi Aladár (Kaposvár, 1868. márc. 24. – Bp., 1955. jún. 22.): színész. ~ Béla (1836 – 99) színész fia. Vidéki működés után 1888-ban á Népszínház tagja lett, 1891-ben Jászai Marival és Ivánfi Jenővel vidéki körutat tett, előadva az Élektrát (Szophoklész), a Médeát (Euripidész) és a Stuart Máriát (Schiller). Utána (1892 – 1925) különböző vidéki színpadokon működött, míg 1926-ban a Szegedi Városi Színház, végül a Nemzeti Színház tagja lett. Népszínművek hőseit alakította, de játszotta Tiborcot (Katona: Bánk bán) is. Pályája végén epizódszerepeket, főképp népi figurákat alakított
.
