Szerdahelyi József
Szerdahelyi József (Hódmezővásárhely, 1804. márc. 9. – Pest, 1851. febr. 18.): színész, zeneszerző, operaénekes (opera buffa), a Nemzeti Színház első gárdájának sokoldalú művésze, ~ Kálmán apja. Jogi tanulmányait abbahagyva szülei akarata ellenére színész lett Debrecenben Udvarhelyi Miklós színtársulatánál. 1827-ben maga alakított operatársulatot. Kolozsvárott, a pesti német színházban 1828-ban a kassai társulatnál, majd Budán 1335-ben szerepelt. Alapításától (1837) kezdve tagja volt a Nemzeti Színháznak. Színművekhez is szerzett kísérőzenét. – F. sz. Figaro (Rossini: Sevillai borbély); Dulcamara (Donizetti: Szerelmi bájital); Leporello (Mozart: Don Juan); Kényesi és Szélházi (Kisfaludy: Kérők); Cérna szabó (Nestroy: Lumpacius vagabundus). Kísérőzene népszínművekhez: Tündérlak Magyarhonban (1829); Nagyidai cigányok (1842); Szigligeti Ede: Szökött katona (1843); Szigligeti Ede: Két pisztoly (1844); Szigligeti Ede: Liliomfi (1849). – Irod. Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története (I., Bp., 1938).
