Székács Elemér
Székács Elemér (Pest, 1870. szept. 23. – Bp., 1938. máj. 16.): növénynemesítő és gyakorlati gazda. Tanulmányait a magyaróvári gazdasági ak.-n végezte 1888 – 91-ben. Oklevele megszerzése után gr. Károlyi Alajos uradalmainak bp.-i központjába került gyakornoknak. Cserháti Sándor és Grabner Emil buzdítására kezdett Sósdon búzanemesítéssel (szelektálással) foglalkozni 1906-ban. 1908-ban a Nagymágócshoz tartozó Árpádhalomra (Csongrád vm.) került (1915-től jószágig. volt). Itt már 3000 kat. holdon vetette az általa nemesített búzát (ún. ~búzát), amely 1911-re az egész Alföldön kiszorította nagyobb hozamával és jobb minőségével az addig használt ún. Tisza vidéki búzát. A ~-búza különösen rozsdaellenállóságával tűnt ki. 1917-ben megalapította a Vetőmagnemesítő Rt.-ot. Árpádhalmán és Kompolton kísérleti telepet állított fel és bevonta a gabonanemesítésbe Fleischmann Rudolfot is. 1931-ben az Állami Növénynemesítő telepek (Kompolt, Bábolna, Mezőhegyes) főfelügyelője lett. 1918-tól az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) alelnöke, több mezőgazdasági egyesület, ill. bizottság elnöke. Szinte minden mezőgazdasági növény nemesítésével kísérletezett. Bár ma már az intenzívebb termésű búzák nagyrészt kiszorították a ~ -búzákat (csak a ~ 1055-ös búzát termesztik száraz, zordabb fekvésű területeken), a maga korában jelentős eredményeket ért el. Ő alapította és szerk. a Növénynemesítő Szemlét. – F. m. Vetőmagtermesztés és növénynemesítés (Bp., 1911); Gyakorlati búzanemesítés (Bp. 1912); A magyar búza nemesítésének kérdése tekintettel az alföldi viszonyokra (Bp., 1914); A búza magyar nemesítésének és az árpádhalmi nemesített búzák rövid története (Gyoma, 1915). – Irod. Surányi János: Sz. E. emlékezete (Köztelek, 1938); Villax Ödön: Sz. E. (Kísérletügyi Közl. 1938); Surányi János: Baross László és Sz. E. emlékezete (Term. tud. Közl. 1939): Lelley János-Rajháthy Tibor: A búza és nemesítése (Bp., 1955); Rege Károly: Sz. E., a búzanemesítés atyja (Agrártudomány, 1960);
