Szántó György

Teljes szövegű keresés

Szántó György (Bp., 1907. júl. 31.Bp., 1982. szept. 15.): orvos, sebész, traumatológus, egyetemi tanár, Állami díjas. Tanulmányait mindvégig Bp.-en végezte, ahol 1931-ben orvosdoktori oklevelet, majd szakképesítést szerzett sebészetből és fogászatból. Egy.-i évei alatt a Kórbonctani Intézetben, majd végzése után előbb a Sebészeti Klinikán, 1936-tól pedig a pesti Izraelita Kórház sebészeti osztályán dolgozott. 1945 után a III. sz. Sebészeti Klinikán, majd 1949-51 között az I. sz. Sebészeti Klinikán volt docens. 1951-1975 között honvédorvosként tevékenykedett, 1951-1975 között a Honvédelmi Min. Egészségügyi Szolgálat Főnöksége fősebészeként működött. 1957-től vezérőrnagyi rangban az Orsz. Traumatológiai Intézetig.-ja, 1962-től egy.-i tanár, a baleseti sebészeti tanszék vezetője. 1972-től az Orsz. Traumatológiai Intézet főig.-ja volt. Tudományos érdeklődése kezdetben az onkológia felé fordult, később a sebgyógyulással kapcsolatos biológiai vonatkozásokkal foglalkozott. Mint a hadsereg fősebésze a sérülések patológiáját, a traumás sokkot kutatta, elsősorban a veseelváltozások és azok megelőzése vonatkozásában. Számos tudományos publikációja jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Alapító elnöke volt a M. Traumatológiai Társ.-nak, amelynek jutalomérmét közvetlenül halála előtt kapta meg.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT