Szabó Jenő

Teljes szövegű keresés

Szabó Jenő (Kolozsvár, 1867. ápr. 17.Kézdivásárhely, 1934. nov. 18.): ref. pap, költő, író, ~ Dezső író bátyja. A teológiát Nagyenyeden végezte. 1890 ben Nagyenyeden, 1893-ig Békésgyulán segédlelkész, 1893-tól Barátoson, 1898-tól Illyefalván, 1901-től Kézdivásárhelyt lelkész. 1915-től 1923-ig nyugállományban élt. 1923-tól 1934- ig Berecken volt lelkész. Tagja volt az Erdélyi és a Kemény Zsigmond Irodalmi Társ.-nak. Szabó Dezső róla mintázta az Elsodort falu Farczády Jenőjét. Emiatt vitába is boaátkozott vele. – F. m. Versek 18821892 (Nagyenyed, 1893); Újabb versek 1892 – 1896 (Nagyenyed, 1896); Magyar szívvel (Kézdivásárhely, 1906); A mélységből (Brassó, 1920); Sóhajok hídján (Kézdivásárhely, 1923); Virágok a Golgotháról (Kézdivásárhely, 1923); Farczády Jenő levelei Szabó Dezsőhöz, Intimitások Szabó Dezső életéből, az „Elsodort falu” kritikája (Kézdivásárhely, 1925 – 1926). – Irod. Sz. J. (Református Szle, 1934.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT