Sulhóf József
Sulhóf József (Szabadka, 1905. szept. 24. – Újvidék, 1970. ápr. 12.): író, műfordító. Németo.-ban az újságíróakadémián tanult. Újságírói pályáját 1927-ben kezdte a szabadkai Hírlapnál, később a Bácsmegyei Napló újvidéki szerkesztője volt. 1945 után tagja volt a Híd szerk. bizottságának, majd a Testvériség-Egység könyvkiadó lektora, később a Magyar Szó irodalmi szerk.-je, ezután az Újvidéki Rádió szerk.-je. 1945 előtt több színdarabot írt, melyeket a jugoszláviai magyar színjátszók adtak elő. 1945 után is e műfajjal kezdte, majd írt novellát, regényt, riportot, rádiójátékot, operakalauzt és esszét. Részt vállalt a jugoszláviai m. műkedvelő csoportok szervezésében. Kritikákat és tanulmányokat publikált a szerb-horvát lapokban is. Műfordítóként angol regényeket és jugoszláv politikai vezetők írásait tolmácsolta magyarul. – M. Kémháború az atomtitkokért (r., Novi-Sad, 1951); Kidőlt a májusfa (dráma, Novi-Sad, 1953); Varázsvessző (r., Novi-Sad, 1955); Mackó, nyuszi és a többiek (gyermekversek, Beograd, 1957); Csöpi (r., Novi-Sad, 1961); Végtelenen innen (elb., riportok, Novi-Sad, 1965); Egyetlen pillanat (r., Novi-Sad, 1967); A nagy mutatvány (ifjúsági r., Bp., 1969). – Irod. Pénteki találkozások (Szabadka, 1971).
