Rózsavölgyi Márk, Rosenthal

Teljes szövegű keresés

Rózsavölgyi Márk, Rosenthal (Balassagyarmat, 1787 v. 1789Pest, 1848. jan. 23.): zeneszerző, hegedűművész. ~ Gyula apja. Kereskedőcsaládból származott. Korán megkezdett hegedűtanulmányait Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát. 1808-ban Pestre került, ahol mint első hegedűs működött a m. színjátszó társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819-i tűzvészig. Ekkor Pécsre ment, majd Temesváron a színházi zenekar hegedűse volt. 1821 – 33 között ismét Baján élt. Közben majd az egész országot bejárta mint hegedűművész. Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) szerződtette. Haláláig meleg barátság kötötte Petőfihez, aki 1844-ben a Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt; egyben az első csárdás-komponistánk. – F. m. Négy Magyar Nóták egy vagy két Hegedre (Pest); Nemzeti Nóták Piano Fortera (3. füzet, Pest, 1833 – 34); Emlékhangok magyar nemzeti nótákban (1836); Virradó Magyar Nóta (1842); Víg szeszély (csárdás, 1846); Sarolta csárdás (1846); Visegrádi kincskeresők (daljáték); kísérőzene az Illyés Sapkája c. színműhöz (1827). – Irod. Major Ervin: R. M. önéletrajza (Zenei Szle, 1928); Isoz Kálmán: R. M, pesti letelepedése és névmagyarosítsa (A Zene, 1931). – Szi. Petőfi Sándor: Rózsavölgyi halálára (vers); Mohácsi Jenő: Hegedű és koldusbot (r., Bp., 1942).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT