Rónai Zoltán
Rónai Zoltán (Bp., 1880. aug. 16. – Brüsszel, 1940. máj. 17.): ügyvéd. A bp.-i egy.-en avatták jogi doktorrá, utána ügyvédi oklevelet szerzett s ügyvédi irodát nyitott Bp.-en. Az I. világháború előtt a Népszava és a Szocializmus cikkírója. 1918-ban a Károlyi-kormány a politika egy.-i tanárává nevezte ki. A Berinkey-kormányban munkaügyi á népjóléti államtitkár, a Tanácsköztársaság idején igazságügyi népbiztos, majd belügyi népbiztoshelyettes, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. A Kunfi-féle centrista szárnyhoz tartozott. A tanácshatalom bukása után Bécsbe emigrált, csatlakozott az ún. Két és feles Internacionálé m. csoportjához, Ausztriában, Franciao.-ban, majd Belgiumban élt. A 30-as években Vándor Zoltán néven jelentek meg cikkei a Szocializmusban. Számos büntetőjogi és szociológiai tanulmánya jelent meg a Jogtudományi Közlönyben. A németek belgiumi inváziója után öngyilkos lett. – Irod. Faragó László: R. Z. (Szocializmus, 1946. 6. sz.); Kőhalmi Béla: R. Z. Magyar mártír írók antológiája (Bp., 1947).
