Róna József

Teljes szövegű keresés

Róna József (Lovasberény, 1861. febr. 1.Bp., 1939. dec. 31.): szobrász. Asztalosinas volt, majd egy szobrászműteremben segédkezett. 1879-ben ösztöndíjjal Bécsbe ment és 1882-től három évet Zumbusch mesterisk.- ján töltött. 1885-ben Berlinben első nagyszabású szobrával római ösztöndíjat nyert. Megszorult faun c. szobrára Rökk Szilárd jutalmat, az Utolsó szerelem c.-re pedig aranyérmet kapott (Antwerpen), Párizsban Grand Prix-t nyert. Legismetebb faszobráért, a József és Putifárné c. kompozícióért (1910, MNG) elnyerte az állami nagy aranyérmet. A Benczúr Társ. tagja volt. 1922-ben a Műcsarnokban volt gyűjteményes kiállítása. Bibliai, mitológiai témájú kisméretű szobraira nagy szakmai felkészültség, naturalista felfogás jellemző. Fő műve Savoyai Eugén neobarokk lendületű, reprezentatív hatású lovas szobra (Bp.). Egyéb emlékművei Zrínyi szobra Bp.-en, Kossuth miskolci és szegedi szobra, Szemere Bertalan miskolci, Klapka komáromi szobra. 1922-ben gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. – M. Egy magyar művész élete (önéletrajz, I – II., Bp., 1929). – Irod. Lengyel Géza: R. J. (Művészet, 1910); Péter I.: R. J. műtermében (Múlt és jövő, 1930); Farkas Zoltán: R. J. (Nyugat, 1940); R. J. (Múlt és jövő, 1940.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT