Rhédey Ferenc
Rhédey Ferenc (? , 1560 körül – Fülek, 1621. ápr. 10.): váradi kapitány. Elszegényedett felvidéki nemesi család sarja. Végvári katonaként kezdte pályáját. 1596-ban füleki kapitány. 1599-ben az ogy. hatalmaskodásért vádat emelt ellene, mire Erdélybe ment s Székely Mózesnek ajánlotta fel kardját. Részt vett a Basta elleni harcokban, majd 1602-ben a brassói csata után török földre menekült. 1604-ben csatlakozott Bocskaihoz, aki felvidéki hadserege fővezérévé nevezte ki, majd 1606. máj. 2-án a főrendek közé emelte. 1607 végétől Báthori Gábor kinevezése alapján haláláig váradi kapitány és Bihar vm. főispánja. 1608. dec. 24-én II. Mátyás aranysarkantyús vitézzé ütötte. Bethlen Istvánnak, akinek sógora volt, mindvégig egyik legbizalmasabb híve maradt. 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem Morvao.-ba küldött hadainak fővezérévé választották. A halál a mo.-i hadjárat közben érte. Hatalmas birtokokat és nagy vagyont hagyott utódaira. – Irod. Czeglédi István: Enochnak Istennel való, mindennapi járása (Halotti beszéd R. F. felett, Sárospatak, 1669); Komáromy András: R. F. váradi kapitány (Hadtört. Közl., 1894)
