Rajk László

Teljes szövegű keresés

Rajk László (Székelyudvarhely, 1909. márc. 8.Bp., 1949. okt. 15.): politikus, miniszter. 1929-től a bp.-i egy. bölcsészeti karán m. -francia nyelvi és irodalmi tanulmányokat folytatott. 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, 1931-ben a KMP tagja lett, s még ebben, valamint a következő évben is letartóztatták. Miután tanulmányait nem folytathatta, 1933- tól építőmunkásként dolgozott. Mint a Magyar Építőmunkások Orsz. Szövetsége kommunista frakciójának vezetője, egyik szervezője és irányítója az 1935. évi nagy építőmunkás-sztrájknak. 1936-ban a párt utasítására Prágába távozott. Innen 1937-ben Spanyolo.-ba ment és a Nemzetközi Brigád m. zászlóaljának politikai biztosaként harcolt a fasizmus ellen. Kétszer súlyosan megsebesült. Részt vett azokban a harcokban, amelyeknél a Nemzetközi Brigád fedezte a francia határ felé visszavonuló köztársasági erőket és a menekülő polgári lakosságot. A spanyol köztársaság bukása után 1939-ben Franciao.-ban internálták. 1941-ben pártutasításra hazatért. Feleségül vette Földi Júliát. 1941-ben letartóztatták és elítélték. 1944 szept.-ében kiszabadult, a párt Központi Bizottságának titkára, a Magyar Front egyik vezetője lett. 8. készítette el e két munkáspárt előzetes megegyezése alapján a Magyar Front akcióegység-programját, amelyet 1944. okt. 10-én írták alá. Az ellenállási mozgalom egyik fő szervezője és irányítója volt. 1944-ben a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidára, innen tovább Németo.-ba, Münchenig hurcolták, ahonnan 1945. máj. 13-án tért haza. 1945 után az MKP Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának és titkárságának tagja; ogy.-i képviselő. 1945- máj.-tól nov.-ig a bp.-i pártbizottság titkára, 1945. nov.-től 1946. márc. 1-ig főtitkárhelyettes, 1946. márc. 20-tól 1948. aug. 5-ig belügyminiszter, majd 1949. máj. 20-ig külügyminiszter. 1949. máj. 30-án koholt vádak alapján letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. 1956. október 6-án ünnepélyesen temették el a Kerepesi temetőben. – Irod. R. L. 1909 – 1949. (Szabad Nép, 1956. 278. sz.); Egy nagy harcos emlékezete (Népszabadság, 1964. 57. sz.); R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei (Bibliográfiával, Bp., 1965); Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1935 – 1945 (Bp., 1964); Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom. 1936 – 45 (Bp., 1965); A magyar forradalmi munkásmozgalom története (II., Bp., 1967); Fehérvári István: Börtönvilág magyarországon 1945–1956 (München, 1970).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT